2013. március 29., péntek

Józsi lájk bulija - és a beígért receptek

...ja, hogy azóta már bő egy hónap is eltelt?
Igen, tudom, van némi fáziskésés - de mindenképpen akartam egy bejegyzést szentelni ennek a napnak, ígéretemhez híven pedig mellékelem a recepteket is a desszert asztal süteményeiről.



Ez a tortaszerelem, komolyan mondom, hogy soha nem hittem volna azelőtt, hogy létezik bármi, ami ennyire mozgat, ami mindennek a középpontja és a viszonyítási alapja az életemben, mintha a gyerekem, vagy a szerelmem lenne. A három legfontosabb dolog számomra a torták, a torták, a torták! Persze mindezt a sajátos makacs és önfejű stílusomban prezentálva. No, de ez vagyok én, az én életem, az én szabályaim, az én tévedéseim. Ezért van az, hogy az utóbbi időkben főleg nagyon ritkán nézegetek tortákat, hogy ne is befolyásoljon amit látok, ezzel azért meg is nehezítem a saját dolgomat.
Örök kivételek azért vannak, meg elég csak a facebook hírfolyamomra rápillantani, csodásabbnál csodásabb torták kínálják magukat szépségre éhes szemeimnek!
Ilyen kivétel Józsi munkássága is, amióta csak látom mit művel, nem tudom elhinni, hogy így fejlődik. Egészen  elképesztőnek tartom, ahogyan megújul és letisztultan tud újrafogalmazni stílusokat, ízlésére formálva trendeket és tortaálmokat. Egyedi amit művel, hogy emberi oldaláról is ismerhetem, az pedig külön ajándék.
Hogy szakmai titkokról és fogásokról nem faggatom őt, ez is amiatt van, mert szerintem összekeverhetetlen a szakmai érdek és a barátság. Hogy melyik a fontosabb, a szakmai információk, vagy a barátsága, ez számomra egy pillanatig sem kérdéses. Példakép abban is, hogy mindent maga kísérletez ki, a saját maximalista elképzelései szerint dolgozik, nem rivalizál és őrzi az egyediségét.
A facebook-on indított Torta és karamell oldalán hamar sokasodtak a követői, az egyik kerek számnál, talán az ezernél hangzott el részemről, hogy igen, gratulálok az ezerhez, de higgye el, hogy hamarosan lesz ez tízezer is! Végtelen szerénysége miatt persze ő csak legyintett erre, mert azért a tízszeres szám biztosan távolinak tűnhetett. Emiatt tette talán a könnyelmű ígéretét, hogy ha meglesz a tízezer, akkor ő bizony Szegeden fog ünnepelni velünk, Eszterrel és Gabival!
Karácsony tájékán már igencsak közelített ez a szám, lassan aktuálissá vált pontosítani, hogy akkor valóban össze tudnánk-e hozni ezt az ünneplést? Igen?! Szuper!
Így történt, hogy február 16-ára tűztük ki az esemény megrendezését, kissé szűkös határidővel.
Eszter barátnőmmel közösen keresgéltük a megfelelő helyet, szerveztük a menüt és a programokat. Józsi előtt az utolsó pillanatig szerettük volna titokban tartani a helyszínt, ami egy úszóház volt a Tiszán, az esti panoráma innen egészen elragadó, a Tisza pedig egyébként is szívem csücske.



Közel ötven fős létszám jött össze, az ország több távoli pontjáról is eljöttek a tortarajongók, hogy együtt köszöntsük Józsit! Ez számomra is megtisztelő volt. Na meg nagy izgalom, hiszen vendéglátóként ilyen társaság kedvében járni felelősség, az ünnepelt személye és maximalizmusa pedig még inkább fokozta a kihívás komolyságát.
A szombati nap délelőttje már konkrétan káoszba hajlott nálam, bepakolni az általam készített desszerteket és irány a város, kipakolni, Eszterrel együtt a helyiség berendezését kitalálni. Józsi is szívvel-lélekkel készült, hiszen a kisautó, amivel érkezett, tele volt bemutató tortákkal, karamellel, karamell lámpával, tortatartókkal.
Eszterrel berendeztük a desszert asztalt - ami Józsi kedvenc fekete-fehér színvilága volt, arannyal kombinálva az ünnepélyes hatás végett. A tortát Eszter vállalta, gyönyörű kézzel festett három szintes csodát hozott erre az alkalomra, egy hatalmas fekete virággal a tetején.



Bevallom, én meg nem vagyok nagy sütikészítő, sőt eléggé ritkán készül nálam bármilyen süti. A főzéssel nem állok hadilábon, de ezek a klasszikus sütemények, hát nem különösebben mozgatnak (csak a torta, a tooooorta!!!). A desszert asztalhoz ráadásul mindenképpen olyan apróságok illettek, amik még színben is passzolnak.
Izgalmas volt, főleg hogy az utolsó napokban állt csak össze a fejemben, hogy mi készüljön és mennyi.
Jelen esetben szerencsére segítségemre volt Anyum, aki kétféle sütivel is közreműködött! (Ő nem csak sütiben, hanem az igazi hagyományos házi kalács kategóriában is nagyon-nagyon finomakat készít!)
Összeállt a desszert asztal, kezdhetünk készülődni a partyra! :-)
Tipikus szőkeként persze épp csak a kikészített ruhámat felejtettem elvinni a magammal, így irány haza és vissza (ami nálam majd egy órahossza volt). ...a legviccesebb, amikor Eszter csörgött rám, hogy neki is muszáj hazaszaladnia, mert valami fontos nála is otthon maradt.
Így épp csak beestem a partyra, aminek egyik szervezője voltam! :-)
Micsoda öröm volt az ismerős arcokat látni végre! Örülök mindazoknak, akiket volt szerencsém megismerni aznap személyesen!
Józsi részletesen beszámolt arról a napról blogjában, ezt még egyszer nem is tenném meg.
A nap úgy telt el, hogy Józsival szinte pár szót váltottunk csak - ritka személyes találkozásaink tipikus példája. Végül mi egy csajos esttel zártuk a napot, ami igen vidámra sikeredett, micsoda vízhólyagok emlékeztettek erre a napra még legalább egy hétig, jajjj!



Akkor megígértem, hogy közkinccsé teszem a sütik receptjeit, jöjjenek hát sorban:

Vaníliás keksz  (forrás: csillakonyha.blogspot.com )

  • 14 dkg vaj
  • 17,5 dkg liszt
  • 5 dkg xilit
  • 1 csomag vaníliás pudingpor
  • 1/2 teáskanál sütőpor
  • 1 teáskanál vanília kivonat (nálam ez vanília rúd kikapart belseje volt)
  • porcukor a szóráshoz


Összekeverjük a hozzávalókat és kb. 2 cm-es darabkákat csipkedve a tésztából golyókat formázunk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, villával lenyomkodjuk és előmelegített 170 fokos sütőben kb. 15 perc alatt megsütjük. Porcukorral megszórjuk amikor kihűlt. (kb. 25 keksz lesz belőle).
Finom, omlós, vajas, dobozban tárolva eláll!

Házi pillecukor (forrás: http://www.wiselady.hu )
15 x 18 cm edényhez hozzávalók

  • 150 g cukor
  • 50 ml víz
  • 1 evőkanál méz (lehet kukoricaszirup is)
  • 8 g zselatin + 3 evőkanál víz
  • opcionálisan: aroma, ételfesték
  • a hempergetéshez 1 evőkanál kukoricakeményítő + 1 evőkanál porcukor
Egy téglalap alakú műanyagdobozhoz méretre vágok 2 sütőpapírt. Az egyiket szilikonecsettel jól átkenem olajjal és a doboz aljára teszem.
Magas falú kisebb habverőedénybe teszem a porzselatint és a három evőkanál vizet (ilyenkor jöhet hozzá a színezék is), elkeverem, állni hagyom.
Egy kislábosba teszem a cukrot, mézet és a vizet, felforralom és még kis lángon forralom tovább 3-4 percig. A viszonylag hígból sűrű, kristálytiszta szirupot kapok. (elvileg 126 Celsius fok fölé nem mehet a hőmérséklete).
A forró szirupból azonnal egy keveset a zselatinhoz öntök és mixerrel elkeverem. Hozzáadom a többi szirupot is, vanília, vagy más kivonattal ízesítem (az eredeti recept itt ír egy csipet sót is, nálam ez elmaradt). A mixerrel alacsonyabb fokozaton elkezdem keverni. Körülbelül 6-7 perc múlva maximumra teszem és még habosítom 1-2 percig. Akkor jó, ha már hófehér, megkeményedő a hab, nyúlós, elkezd felmászni a habverőn.
Ezt a habot az előkészített dobozba öntöm, csudijó nyúlós massza. (ebből két adagot készítettem, az elsőnél megbántam azt is, hogy egyáltalán elkezdtem, minden tiszta ragacs volt. De a makacs kiscsikó csak másodszor is, csakazértis nekiállt és csodák csodájára legyőzte a mumust!)
Kissé elegyengetem a tetejét, a másik papírt is bekenem olajjal és a tetejére teszem. Hagyom dermedni hűtőben, 2-3 óra múlva használható, szivacsos, gumiszerű anyagot kapunk.
Ekkor a doboz oldalánál késsel körbevágom, kiborítom a dobozból, a papírt lehúzom, olajos papírra teszem vissza (ha jót akarok és nem összeragacsozni a konyhát!). Konyhai ollóval lehet kockákra vágni.
Egy tálkában összekeverem a keményítőt és a porcukrot, ebbe forgatom bele a pillecukrokat.
Száradós, ezért légmentesen érdemes tárolni!

Cupcake - olasz habcsók vajkrémmel (forrás: http://tucsokbogar.blogspot.hu/ )

Cupcake (12 db)

  • 10 dkg vaj
  • 12,5 dkg cukor
  • 1 teáskanál vanília kivonat
  • 1 citrom reszelt héja
  • 2 db tojás
  • 20 dkg liszt
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1 dl tej
A kedvenc cupcake receptem, ezerféleképpen lehet variálni, mert hol a liszt egy része helyett kakaót teszek, lehet bele tenni kókuszt, csoki pasztillát, felkockázott aszalt gyümölcsöt, ...most soroljam? Csak kreatívan!
A vajat a cukorral habosra keverem, hozzáadom a tojásokat, a vaníliát (itt is ír egy csipet sót a recept, ez nálam nem játszik...) és a citromhéjat. Amikor már sima és egynemű, a sütőporos lisztet a tejjel felváltogatva keverem hozzá apránként.
Muffin kapszlikba töltöm, 200 fokon 20-25 perc alatt sül meg.

Olasz habcsók vajkrém (imádom, mennyei!)

  • 17,5 dkg cukor
  • 40 ml víz
  • 3 db tojásfehérje
  • 20 dkg vaj
  • 1 teáskanál vanília kivonat
A cukrot a vízzel sziruppá főzöm öt perc alatt. A tojásfehérjéket habbá verem, amikor már majdnem jó, akkor vékony sugárban hozzáadom a cukorszirupot, miközben folyamatosan keverem. Amikor már majdnem csúcsokat vet, a robotgépen a fejet kicserélem keverőre (na ez nálam legutóbb marad a habverő fej, mert a keverőm egyszerűen szétkeverte a habot, lötty lett az egész...).
Hozzáadom apránként a kis kockákra vágott vajat (a forró cukorszirup miatt gyorsan felolvad a meleg tojáshabban). Be is csomósodhat, de aggodalomra semmi ok, mert 10 perc keverés után a krém nagyon szép sima lesz.
A legvégén adjuk hozzá a vaníliát.
Gyönyörűen lehet vele habrózsákat készíteni és szobahőmérsékleten nagyon finom (hűtve csupa kemény vaj, az ízek is bezárkóznak, erre érdemes odafigyelni!).

Gesztenye golyó (forrás a kisfüzetem, nem tudom kitől van az eredetije...)

  • 50 dkg gesztenye massza
  • 10 dkg darált keksz
  • 1,5 dl tejszín
  • 3 evőkanál rum
  • porcukor (ha a gesztenyemassza eleve cukrozott, akkor nem biztos hogy kell plusz cukor, én magam szeretem beállítani az édességét, ezért külön adom hozzá a cukrot mindig)
A hozzávalókat összegyúrjuk, golyókká formázzuk, hűtjük.
Ezután csokiba mártjuk, vagy akár kakaóporba is forgathatjuk. Nagyon jól passzol hozzá az étcsokoládé, a fehércsokival kicsit már túl édes - nekem. :-)

Kókuszos-mandulás krémmel töltött óriás hippen
Mivel a kókuszos mandulás krém az én örök kedvencem, szerettem volna, ha bemutathatom egy kóstoló erejéig a vendégeinknek. Spontán ötlet volt, hogy félbevágott hippenekbe töltsem a krémet, a végeit pedig csokoládéba mártva zártam le.
A krém receptje itt: http://homoktorta.blogspot.hu/2011/11/dedi-torta-recepttel-fazisleirasokkal.html











A következő blogbejegyzés már a cukrászsuliról fog szólni.
Nagy fordulópont volt az életemben ez a február, kis csigaházamból ideje előmerészkednem végre az új nagybetűs életembe! :-)
Kaland és esemény ígérkezik bőven, ígérem, fogok ezekről is írni!
Köszönöm a kommenteket és külön köszönöm azoknak, akik folyamatosan biztatnak a blogírásra, hiányolják az újabb posztokat.
Szépséges húsvéti ünnepeket kívánok Nektek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése