2012. január 4., szerda

Benzinkutas torta

Nem túl régóta ismerem Krisztiánt. Hogy ismerem? Hát, erős túlzás. Egyszer csak kiderült róla, hogy pont az a fajta őrült (a szó legjobb értelmében), akit én nagyon bírok! Ha megválogathatnám a rokonságomat, akkor olyan kisöcsit szeretnék, mint ő! Bár tiszteletbeli öcsémmé fogadtam így is! :)
Ehhez tudni kell, hogy aki ismer (és kedvel) az tudja, hogy én is egy flúgos szőke vagyok - máskor meg  a szőke ciklon (ez utóbbi a drasztikusabb verzióm).
Teljesen egyetértek Marilyn Monroe szavaival, hogy "A tökéletlenség szép, az őrület zsenialitás, és még mindig jobb nevetségesnek lenni, mint halál unalmasnak!" Amikor pedig kiderül, hogy ezt más is így gondolja, akkor én annak nagyon szoktam örülni!
Ez a torta közvetve Krisztiánnak készült - együtt találtuk ki, munkahelye első születésnapjára. Ami elsőre biztos volt, hogy harminc szeletes méretben kell gondolkodnom, az íze pedig gyümölcsös legyen. Az első ötlet egészen meredek volt, egy 3d-s álló totemoszlop (igen, a totemoszlop az, ahova ezeket a csudijó árakat kiírogatják). Na igen, harminc szeletnél ez eléggé meredek lett volna úgy, hogy arányos is legyen! Meg finom, mindenféle vajkrémhegyek nélkül. Persze folyamatosan kaptam a motivációt, miszerint úgyis állandóan keresem a tortaügyi kihívásokat - szóval hajrá, majd kitalálom és megoldom!


Végül azt találtuk ki, hogy a kút shop-ját készítsem el, meg egy kútfejet és hozzá két emberfigurát (a benzinkút átadása előtti időszakból való fontos jelenetet igyekeztem figurázni).
Az épület minden oldaláról és a kútfejekről is kaptam egy rakás fényképet. Ezt az épületet mintha tortának találták volna ki - gömbölyű sarkok (hm, némi képzavar), hófehér alap, egyszerű forma, arányaiban még a tepsimhez is stimmelt.



Már készítettem egyszer épületet tortából, akkor még tervrajzom is volt, szóval centire pontosan arányosra tudtam mérni mindent. Általában nem szeretem a sablonokat és kiméregetni egy formatortánál az elemek helyét (na jó, kell mérni ezt-azt, de ha nem muszáj, akkor inkább csak "alkotok"). Ahol szerintem nem lehet elbliccelni a méregetést, az az épület-torta. Hűha, rögtön eszembe is jutott a ház torta készítése során felmerülő sok-sok apróság.
Most nagyon figyelnem kellett a torta formájára, hogy a teteje vízszintes legyen, mert itt aztán minden milliméter eltérés csak úgy rikít, hiszen ez is egy rendkívül egyszerű szabályos forma, több vízszintes és merőleges vonallal. Így a töltéskor háromszoros figyelmet kapott a torta, minden réteget sokáig igazgattam, térdelve néztem, hogy vízszintes-e. A bevonásnál pedig ügyelni kellett arra, hogy mindenhol egyenletes, gyűrődésmentes legyen, mert ezen azért tényleg furcsán mutatott volna egy-egy "véletlenszerűen elhelyezett" (hibák elfedésére szolgáló) virágocska! :)
A képek alapján megrajzoltam a torta-tervet - arányosítottam a méreteket és kezdtem a jelölgetést. Persze a hátulsó oldalon rögtön meg is csúsztam, így önkényesen egy ablakot hanyagoltam! :) Aztán haladtam körbe, ajtók, ablakok. Utólag is gondolkodom azon, hogyan lehetett volna másképpen megoldani. Mivel a fal is és a nyílászárók is fehérek, ezért kellett valami térbeli kiemelés. Néhány próba után megtaláltam a modellező eszközök közül a megfelelőt, amivel körbejelöltem az ajtókat-ablakokat. Az üvegfelületeket két réteg ezüst festékkel jelöltem a tortán.
Az épület felső harmadán piros csík fut körbe, lent pedig szürke lábazati burkoló - ezeket is festettem.
Elkészítettem a shop bejárata feletti Mol emblémát. Két verzió volt - az egyik, hogy begyúrom a színt, a másik, hogy festem. Én ez utóbbit választottam, talán utólag már nem így készíteném.





A torta tetejére ráfestettem/rajzoltam a cég nevét - leszórtam ezüst lüszterrel és rálakkoztam. Ez a része nagyon tetszett, szerintem diszkrét volt, nem vonta el a torta többi részletéről a figyelmet, ugyanakkor ünnepivé tette a tortát.


Elkészítettem a kútfejet is - ennek az arányai már nem egyeztek az épület arányaival - utólag ezen is gondolkodtam, hogy ez mennyire fér bele. A mérete miatt talán túl hangsúlyossá vált - bár még ebben a viszonylag nagyobb kivitelben sem tudtam eléggé aprólékosan kidolgozni. Az ember figurák, hm, még pár százat készítek és egészen jó lesz! :)



A torta alá méretes tálca került (50x50 cm). Hirtelen ötlettől vezérelve felskicceltem a benzinkút burkolatmintáit a papírral bevont tálcára - ez az ötlet egészen bejött, már következő nap újra alkalmaztam!
Már rég voltam ekkora frászban torta miatt. A kútfejet és a térdelő figurát a tálcára ragasztottam, de még így is némileg mozgott, az álló figurát egy külön dobozba tettem, mert az így is beborult ahogyan a fényképezéskor mozgattam az egészet. Szóval egyetlen dologban voltam igazán biztos, hogy legalább ízleni fog nekik - ez az a fajta gyümölcsös töltelék, ami aduász, a "nemszeretem-a-tortát" beállítottságúakat is jobb belátásra bírja! (jobb belátás = a tortákat nem csak szeretni kell, hanem rajongva szeretni!!!)
A legkegyetlenebb kritikusom én magam vagyok - elvárom magamtól, hogy tökéletes legyen és hibátlan és egészen addig, amíg van rajta hiba és nem tökéletes, addig elégedetlen vagyok. Mint most is.
Egyébként is kérdés, hogy milyen apró részletekig lehet elmenni egy ilyen tortánál? Még kismillió részlete maradt kidolgozatlan - de kérdés, hogy a ráfordított idő arányos-e a kapott eredménnyel?
Nagyon ritkán hiszem csak el, hogy valóban sikert arat egy torta - ahhoz legalább ki kell valakinek bújnia a bőréből, hogy számomra hihető legyen az elégedettsége és tetszése - elég speciális mérce ez. Persze tudom és látom a célt magam előtt, ahogyan azt is tudom, hogy sok száz torta elkészítésének tapasztalata és rutinja kell még - így akár egy egyszerű, akár egy őrült torta-ötlet is hatalmas öröm számomra, egy újabb alkalom a gyakorlásra! Szerencsére megtalálnak engem a lehetőségek! :)

1 megjegyzés:

  1. szia azt szeretném kérdezni hogy egy jó kis piskóta receptet ami könnyen formára vághato? előre is köszi :)

    VálaszTörlés