2011. december 13., kedd

Valóra vált álom


Egészen hihetetlen számomra, hogy ez a századik blogbejegyzésem! Az eddigi 99 bejegyzésben benne van az elmúlt 11 hónapom. Tökéletesen látom benne a rossz és jó napjaimat, ezek a torták és a hozzájuk fűződő történetek nagyon meghatározták ezt az időt. A tortamániám egy őrült szerelemmé nőtte ki magát és azt hiszem, minden szabad gondolatomat ez köti le. Ez idő alatt voltak nehéz pillanatok, bizony, volt, hogy bőgtem, mert valami nem sikerült - szerencsére talán csak egyszer! Vagy egészen egyszerűen úgy éreztem, hogy soha-de soha nem tudok egy igazán szép tortát elkészíteni. Persze az utóbbi időben már egyre inkább tetszik a végeredmény.
A legmeghatározóbb élmény, ami számomra a legnagyobb próbatétel volt, az természetesen az esküvői torta. Igyekeztem az álom tortát elkészíteni, nagyon komoly elvárásokkal voltam magam felé, sok-sok álmatlan éjszaka után sikerült csak tudatosítanom magamban, hogy kész, sikerült és elégedett vagyok.
Szinte minden bejegyzésben volt egy kis történet. Sokszor mesélek magamról, vagy a tortával kapcsolatosan, esetleg valami érintőleges témáról - hiszen ez is én vagyok.
Ami  viszont a legfontosabb, a homoktorta blog nektek szól, kedves olvasóim! Mert mi értelme lenne írogatnom, csak úgy, önmagamnak? Néha egészen feldobja a napomat egy-egy visszajelzés, vagy ha látom az adott bejegyzés statisztikáját. Annyira jó érzés számomra, amikor e-mailt kapok és akár személyes megjegyzések vannak benne, sőt van, hogy a véleményemet kéritek ki. Néha el sem hiszem, hogy ennyien kíváncsiak a tortáimra, a blogomra, rám.
A legfontosabb, amit a blog kapcsán kaptam az nem más, mint hogy nagyszerű embereket ismerhettem meg! Közös szenvedélyünk összeköt minket és azt hiszem, ez nem is akármilyen kapocs. A tortázás egy varázslat és engem lenyűgöz, amikor ezt a szeretetet és ezt a varázslatot meglátom más blogokon, mások által készített tortákban. Azt kell mondjam, hogy mindez nem feltétlenül jár ez együtt a rutinnal.
Ez most egy igazán rendkívüli bejegyzés, úgy alakult, hogy jubileumi is lett. Számomra pedig legalább olyan nehéz megírni, mint a legelső posztomat.
A bejegyzésem főszereplője ez alkalommal két olyan ember, akik nagyon közel állnak a szívemhez - bár személyesen (még) csak egyikőjüket ismerem. Ők ketten valóra váltották egy álmomat!
Hol is kezdjem...
Eszterről már sokat meséltem, tavasz óta követem a blogját. Nagyon megörültem amikor rájöttem, hogy ilyen közel lakunk egymáshoz. A sok-sok találkozás, eszmecserék tortás témákban, ugye a három bloggerina közös alkotásai, aztán baráti beszélgetések. Nagyon megkedveltem őt és nagyon örülök a barátságának! Eszter igazán energikus és vidám csaj, nagyon megszerettem. Szerintem elég sok közös vonásunk is van, sok dologról hasonlóan gondolkodunk.
Az egyik ilyen közös téma a rajongásunk Lengyel József tortái iránt. Hányszor, de hányszor emlegettük és dicsérgettük egymásnak a torta és karamell blogot! Már jó ideje elhatároztam, hogy mindenképpen látni akarom Józsi tortáit élőben és őt magát is szeretném személyesen megismerni. Kiváló alkalomnak tűnik a januári esküvő kiállítás Győrben, ahol sok-sok esküvői tortát fog bemutatni a Matias cukrászda. Ahogy ezt említettem, Eszter is rögtön kapható volt - szóval januárban irány Győr!
Már sokszor-sokszor említettem Józsit a blogomban is, teljesen odáig vagyok a cukrászművészetéért, nem mellesleg a kedvenc bloggerem is. A karamell virágai nagyon elbűvöltek, teljesen egyediek, az ízlése egészen egyszerűen kifogástalan és a stílusa kivételesen elegáns! Ahogy követtem a blogját, egészen egyszerűen nem tudtam szó nélkül hagyni az alkotásait. Ahogy bemutatott egy újabb tortát, vagy fotósorozatot, egyre jobban rajongtam a munkáiért. Külön öröm volt és nekem óriási megtiszteltetés, amikor hozzászólt és méltatta egy-egy tortámat. Hát hol vannak az én próbálkozásaim az övéihez képest? Mindenesetre számomra nagyon sokat jelent a véleménye.
Nagyon örülök annak, hogy az elmúlt pár hónapban kicsit megismerhettem őt és bizalmába is fogadott! Pontosan olyan embernek ismertem meg, amilyennek a bejegyzései alapján gondoltam, végtelenül szimpatikus, igazi kincs az ő barátsága. Talán elárulhatom, hogy a januári kiállításra készített tortáiról a fotózás után kaptam néhányat ízelítőül - mondanom sem kell, hogy gyönyörűek és én pedig igazán kivételesnek éreztem magam, hogy a nagyközönség előtt láthattam belőlük néhányat.
Azt is láthatjátok, hogy inspirálnak engem a tortái. Bár kötve hiszem, hogy holnaptól karamellvirágokat kezdenék gyártani, de szeretném ha jobban közelítenének a tortáim a tökéletesség felé, ha elegánsak lennének és messziről felismerhetőek, hogy azt én készítettem. Sok motivációt merítek abból, hogy ismerem Józsit és látom a mesés tortáit. Nagyszerű embernek tartom és egészen biztos vagyok benne, hogy még számtalan lépcsőfok áll előtte az ő személyes sikerlétráján! Szívből kívánom, hogy ez így legyen!
Az előbbiek után nem is meglepő az, hogy igazi álmom volt egy Lengyel Józsi-féle tortát látni élőben, kézbe venni egy karamell virágot, megkóstolni egy tortát, amelyekről annyi jót hallottam már eddig! Szinte amióta olvasom a blogját, azóta kerestem az alkalmat, hogy sor kerülhessen erre.
Pár hete említette Eszter, hogy az egyik adventi hétvégét Bécsben töltik. Ahogy erről kérdezgettem, rögtön be is ugrott, hogy Győr mellett vezet az útjuk hazafelé. Megkérdeztem, hogy bemennének-e a városba és hoznának-e néhány sütit nekem? Az igenlő válasz pár perces családi konzultáció után meg is érkezett. Addigra tovább gondoltam és kérdeztem Esztert, hogy mi lenne, ha rendelnénk egy tortát és azt ketten együtt ünnepélyesen elfogyasztanánk? Naná! ....hűha, el sem hittem, hogy végre, hosszú hónapok sóvárgása után kezeim között tarthatok egy ilyen tortát!
Kerestem is Józsit, hogy mit találtunk ki. Egyeztettük az időpontot és én innentől kezdve úgy vártam, hogy elérkezzen a megbeszélt dátum, mint egy kis csitri a karácsonyi ajándékbontást! Szinte ez volt a naptáramban a viszonyítási pont! Hogy milyen tortát kértünk? Legyen rajta karamell virág - ennyi volt az összes kívánság! Hiszen minden tortáját imádom, egyszerűen tökéletesek! Vakon bíztam abban, hogy amit ő készít, az tetszeni fog.
Persze Józsi ennél ezerszer nagyvonalúbb volt. Egyrészt nem akármit készített, hanem személyre szabottan készítette őket. Igen, őket - mert két tortát kaptunk. Igen, kaptuk őket - bár erre abszolút nem is számítottunk és egyáltalán el sem vártuk. Sőt, még a kedvenc süteményeiből is kaptunk ízelítőt - ez utóbbi pedig teljesen meglepetés volt - ezzel kapcsolatban okoztunk is némi bonyodalmat - végül persze minden megoldódott!
Az utolsó két napon már csak vánszorgott az idő - nagyon vártam, hogy Eszterék megérkezzenek Szegedre és mehessek az én csodálatos és meseszép és igazi Józsi-féle tortámmal találkozni. Józsi elárulta, hogy Eszternek lila virágokat képzelt, sőt utólag azt mondta, hogy az övé egyszerűbb torta lett. Az enyémről annyit tudtam, hogy fekete-fehér lesz. Ezeket a színeket szeretem a leginkább, bár tudom, hogy általában ez elég extrémnek tűnik tortán - szerintem pedig rettentően különleges. Tudtam, ha valaki, akkor Józsi igazi fekete-fehér csodával fog meglepni.
Végre elérkezett az idő, hívtam Esztert, már hazaértek. Izgatott voltam és türelmetlen, ugyanúgy, ahogy Eszter is. Komolyan, mintha együtt lenne a születésnapom a karácsony és a nyaralás első napja, annyira imádtam ezt az estét!
Először felbontottuk a dobozt, amiben a mousse-ok voltak, tökéletesen épségben. Gyönyörködtünk bennük (értsd: fotóztuk minden irányból)!


Persze a nagy-nagy-nagy esemény a tortás dobozok felbontása volt! Eszter aranyos volt, átadta az első doboz felbontásának lehetőségét nekem. Ahogy belekukkantottam, már láttam, hogy ez bizony lila, ez bizony Eszteré (ja igen, neki meglepetés volt a szín, nem árultam el, de tudtam, hogy tetszeni fog neki). Olyan jó volt, ahogyan kibontotta és ott ragyogott a két gyönyörű virág, amikről előtte Józsi azt állította, hogy ez egyszerűbb torta. Hűha, ezek a virágok, az ő virágai... Mint az ékkövek, ragyogtak és szinte légiesen lebegtek és hatalmasak voltak és annyira elegáns volt az egész torta! Az oldalán pedig lila és fehér karamellcsíkok tekeregtek! Józsi erre is ráérzett, mert egyébként Eszter nem preferálja a tortákon a nem ehető alkatrészeket (így a szalagokat sem). Nem győztük csodálni. Férjeink fotóztak - bár nekik is tetszett a torta, de csak mosolyogtak rajtunk, hogy mi szinte ugráltunk a lelkesedéstől és ámuldoztunk és nevetgéltünk örömünkben! Igazi álom volt az a torta.

Aztán következett a harmadik doboz, az én tortám! Még soha egyetlen tortát nem vártam ennyire, el sem tudom mondani mekkora öröm volt az, hogy ott volt az a torta, amit Józsi készített nekem. Ha a legegyszerűbb virágát tette volna rá egy tortára, én annak is kimondhatatlanul örültem volna. De ez még különlegesebb volt. Bontogattam a dobozt és egyszer ott volt teljes valójában! Egy gyönyörű, koromfekete virág! Tudtam, hogy új fazon lesz és ahogy nézegettem... Fokozatosan fedeztem fel a részleteit, teljesen elbűvölt! Hatalmas volt, szinte az egész tortát beborította - a levelek aszimmetrikus elrendezésben, pontosan úgy, ahogy szeretem. A három levélen három inda tekergőzött. Az alsó szirmok gömbölyűek és lágyak, ebből pedig nagyon különleges, hegyes szirmokból álló virág csúcsosodik ki. Tudtam, hogy tetszeni fog, de akkor - sőt azóta se nem tudtam vele betelni! Nagyon betalált ez a virág, ez a kompozíció - választani sem tudtam volna olyat, ami ennél jobban illik hozzám.
A torta aljánál pedig ott volt a csipke, fekete szalaggal zárva és rajta a csinos masni! A torta, csakúgy mint Eszteré is, finoman csillámlott.

Ezután újabb fotózás! A képek töredékét adják vissza annak, hogy milyen szépek is voltak ezek a torták, milyen tökéletesek.











Rövid ideig győzködtem Esztert, hogy ne is szegjük meg őket. Legszívesebben mindenkinek megmutattam volna így egyben a tortát. Aztán végül győzött a kíváncsiság. Mármint Józsi kíváncsisága. Épp akkor hívott, amikor már mindkét tortát kibontottuk. Én akkor még annyira a torták hatása alatt voltam, hogy talán egy értelmes mondatot sem tudtam kinyögni. Elárulta, hogyan tudjuk leszedni a virágokat úgy, hogy azok teljes épségben maradjanak. Tulajdonképpen ez volt a döntő érv - jó, akkor szeljük.


Ráadásul az ízeket legalább annyian dicsérik, mint a külcsínt. Szóval ünnepélyes vágások és kóstolás! Ami belül volt, hihetetlenül könnyű, de mégis gazdag krémek! Ráadásul az én tortámnál a mákos, fekete-fehér töltelék még illett is a fekete-fehér külsőhöz is. Nem mellékesen imádtam az ízeket is benne!
Hogy még másnap is elmerülhessünk ezekben a csodákban, elfeleztük a maradék tortákat, így mindkét ízből jutott mindannyiunknak!
A mousse-okat testvériesen elosztottuk, a páratlant pedig elfogyasztottuk. Amiből én ettem, az mind-mind nagyon finom volt! Meg látni kell őket, annyira gusztusosak ezek a desszertek, rajtuk a friss gyümölcs, bennük millió íz, élvezet felfedezni bennük a rétegeket. Nagyon örültem, hogy még ezeket is megkóstolhattuk!
Hétfőn jártamban-keltemben mindig rá kellett néznem a karamell virágomra, hol csak egy pillanatra, hol tovább. Forgattam és vizsgálgattam és nézegettem, de még azóta sem tudtam vele betelni. Tudom, néha gyerekes vagyok és tényleg tortamániás, de akkor is, nekem hatalmas öröm volt ez a torta, de legalább úgy örültem Eszterének is! Eszterrel sokat beszélgettünk erről, neki is álma volt, hogy egyszer Lengyel József-féle tortát kapjon. Sőt van még neki pár álma, hogy kitől szeretne tortát - ahogy az egyiket elárulta - hát, még jobban a szívembe lopta magát! Köszönöm Eszter!!!
Szerettük volna meglepni Józsit, ha már személyesen nem is tudott vele találkozni Eszter sem, hát legalább úgy, hogy a Matiasban hagyta ott neki a kis ajándékunkat. Eszter elefánt gyűjtő, ő fánit tett a dobozba, én pedig teás bögrét kétféle teával. Van egy nagyobb bögre gyűjteményem - az egész úgy indult, hogy mindig a hangulatomhoz illő bögréből ittam teát és egyre bővült a készlet, újabb darabok tetszettek meg. A fekete és zöld teákat nem szeretem, de imádom a gyümölcsteákat. Egy kellemes fogású és szép bögre egy illatos teával engem mindig megnyugtat és ha kell, akkor jó kedvre hangol. Először egy télies bögrét választottam, ami vidám és ha napsütést és madárfüttyöt nem is, de egy mosolyt talán tud hozni. Némi további keresgélés után pedig sikerült megtalálni azt a bögrét, ami annyira Gabis - mint utólag kiderült, Józsi fel is ismerte, hogy az tőlem származik. A meglepetés az volt, hogy utólag kiderült, Józsiéknál is van egy kisebb elefánt sereg, és tea párti ő is. Azt hiszem, az ő gesztusai mellett igazán eltörpült ez a pár apróság.
Azért mindenképpen kívánkozik ide egy-egy köszönet! Kedves drága Eszter barátnőm, nagyon szépen köszönöm, hogy cinkostársam voltál, hogy velem együtt lelkesedtél és örültél! Köszönöm, hogy közreműködtetek ebben és végre valóra vált ez az álom!
Igen, Józsi a tortáid az álom kategóriába tartoznak és ezt nagyon-nagyon sokan így gondoljuk! Kívánom, hogy még nagyon sok álmot valósíts meg és kívánom, hogy a te álmaid is megvalósuljanak! Nagyon köszönöm ezt a tortát, köszönöm, hogy ilyen csodálatos és meseszép virágot alkottál nekem, ráadásul olyat, amilyet eddig még senkinek sem!

Kedd este még egy nagyon kedves barátunk készített pár fotót a virágomról, nagyon szépen köszönöm Pisti! ...a kedvenc bögrém volt a támaszték, azért egy tortán még jobban mutat! :) Szemfülesek azt is észrevehetik, hogy hiányzik róla egy darab - sajnos ahogy hazafelé tartottunk vele némileg sérült a dobozban....











15 megjegyzés:

  1. Gabi....
    Én nem is tudom, hogy mit mondjak erre a tökéletes bejegyzésre.Ahogyan olvastalak szinte ott voltam veletek és részese voltam a pillanatoknak!
    Hálásan köszönöm a rajongásotok és azt, hogy ennyire közel engedtetek magatokhoz és betekintést engedtek az világotokba.
    Ez nekem egy feledhetetlen élmény marad.....KÖSZÖNÖM NEKTEK

    /most többet nem tudok írni, inkább még egyszer elolvasom :) /

    VálaszTörlés
  2. Kb. ilyen hosszúságú bejegyzésre számítottam, és most el is olvastam az utolsó mondatig :) Nagyon jó kis bejegyzés, és nem csodálom, hogy ennyire gyermekien tudtatok örülni :) Gyönyörű tortákat kaptatok!!!

    VálaszTörlés
  3. Hú, a mindenit! Gyönyörű lett mind a kettő! Nagyon szerencsések vagytok! :)

    VálaszTörlés
  4. Szerinted elárul bármit is az érzéseimből az az egyszerű szó, hogy irigykedek? :D Gyönyörűségesen meseszép tortákat kaptatok, és elragadó volt a posztod is, mosolyogtam olvasás közben. :) Sokszáz posztot kívánok még, és hogy elérd azt a tökéletességet a tortáidban, amit szeretnél! (ez egyre rohamosabban közeledik szerintem, azaz az én szememben már ott is vagy!) Pusszanat! :)

    VálaszTörlés
  5. Szeretettel gratulálok Gabi! Fantasztikus élmény lehetett. A torták valódi mesterművek. :)

    VálaszTörlés
  6. Egészen meghatódtam!
    És elmondani nem tudom, milyen irigy vagyok! Egy igaz Lengyel József féle torta, a karamell virággal, ráadásul külön neked!
    Gratulálok a jubileumi bejegyzéshez. Így volt tökéletes :-)
    Még rengeteg homoktorta tortát szeretnék látni, tudod, rajongok értük :-)
    Puszi!

    VálaszTörlés
  7. Szia Gabi!

    Teljesen rabul ejtett, amit olvastam...Még az Öcsinek is felolvastam és csak úgy pasisan megjegyezte, hogy ez a Gabi tényleg torta mániás::)))
    Kívánom, hogy elérd a céljaidat!!Remélem egyszer Te is tudsz ilyeneket készíteni! Te simán képes vagy/leszel rá!
    A torták gyönyörűek voltak!Egyszerűen elképzelni is nehéz, hogy ilyet lehet készíteni!!Én tuti sajnáltam volna megkezdeni!!
    Várom a további bejegyzéseidet.
    Puszi:
    Reni & Öcsi

    VálaszTörlés
  8. Már szavakban is elmondtam, amit gondolok a bejegyzésed után. Muszáj volt elmondanom, hogy mennyire...mennyire imádom amit és ahogyan írod, de már százszor elmondtam szerintem (ha nem többször). Annyira átérezhető, annyira szuper és annyira Gabis. Örülök, hogy részese lehetek én is a tortamániádnak és ebben a pillanatban is Veled együtt izgulhattam és örülhettem és köszönöm szépen a barátságodat is!

    VálaszTörlés
  9. Azt nem mondhatom, hogy irigy vagyok, mert egyáltalán soha nem szoktam az lenni! Inkább veletek együtt örülök ennek a csodálatos leírásnak és élménynek. Örülök, hogy megosztottad velünk ezt a csodás érzést! :)
    Gratulálok a blogod jubilálásához is!

    VálaszTörlés
  10. Még így napokkal később is hatalmas örömmel tölt el ez az élmény! Az pedig külön öröm, hogy ilyen sokan velem együtt örültetek - ez kimondhatatlanul jó érzéssel töltött el!
    Nagyon köszönöm a hozzászólásaitokat! Kívánom, hogy minél több hasonló élményben legyen részetek - amikor valóra válik egy álom, amikor egy estére megszűnik a világ és csak a végtelen és őszinte öröm létezik!
    Nekem hatalmas esemény volt ez az este, nem tudtam erről kevésbé személyes hangvételű bejegyzést írni - remélem, nem bántátok!

    VálaszTörlés
  11. Juuuj de jó, juuuuuj de jó!!! Ügyesek vagytok!!!! Józsi ismét gyönyörű tortákat alkotott! El tudom képzelni a szervezkedést, na meg az izgalmakat! Csajszik nagyon ügyesen kitaláltátok és összehoztátok!!!!

    VálaszTörlés
  12. Drága Gabi!
    Nem tudom, megmondani mennyi ideje annak, amikor felfedeztem Mummyt, hogy viszonylag milyen közel is élünk egymáshoz... Nagyon jó érzéssel töltött el ez akkor.
    Azt azonban álmomban sem gondoltam volna, hogy egy olyan blogger, akit talán rendszeresebben olvasok, mint a többieket, akinek munkái jobban inspirálnak egy-egy újabb torta elkészítésében, mint általában mások alkotásai, és akinek ugyanolyan örök szerelme a tortakészítés, mint nekem, az itt lakik tőlem egy "karnyújtásnyira". . .
    Hihetetlen melegséggel és jóval tölt el a gondolat, hogy talán egyszer személyesen is megismerhetem az egyik példaképemet, Téged...
    Nem is értem, eddig, hogy nem vettem észre, milyen közel is élünk egymáshoz... pedig olvastam a profilod, amikor a rendszeresen olvasott blogjaim közé vettelek fel.
    Ezúton is szeretnék ötletekben, munkában és persze a kitartásban gazdag jövő évet kívánni Neked!
    Üdv: dszisza

    VálaszTörlés
  13. Gratulálok a tortáitokhoz! Látom, stílusosan hozzá is öltöztél rögtön :-) Hiába, mindig is figyeltél a legapróbb részletekre.
    Kellemes - tortákban gazdag - Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

    VálaszTörlés
  14. Nagyon nagyon örülök neked, illetve nektek!!!
    Fantasztikus élményben volt részetek!
    Nekem sem okoz gondot egyetlen torta felvágása sem, de azért bevallom Józsi tortái láttán elbizonytalanodom... Nem számít ez már gyilkosságnak??:)
    Feldarabolni ilyen tökéletes műveket!
    Brutális:)

    VálaszTörlés
  15. Még mindig nem volt időm elolvasni, de ha lezajlik a Karácsony, mindenképp jövök hozzád! :-) Csodásak a torták! Békés, boldog és meghitt Karácsonyt kívánok! :-)

    VálaszTörlés