2011. november 24., csütörtök

Süni torta

Szokás szerint fáziskésésben vagyok az évszakokkal. Mire megszerettem az őszt, addigra vége és megint jön a hideg, a vacogás, a hó. Mindezek nem zavarnak, csak nagyon hiányzik a napsütés.... Olyan, mintha legalább egy hete nem sütött volna ki a nap - ez pedig kissé rányomja bélyegét a hangulatomra.
Azért könnyen kárpótolható vagyok, ez a torta például sok-sok mosolyt csalt az arcomra, annyira kedves lett.

Még október közepén beszéltük meg Szilvivel, hogy kislányának készítek egy sünit, főzött csokis krémmel. Hű, mintha már fél éve lett volna - akkor készült az esküvői torta. Szilviék készítették az esküvőn a dekorációt, pénteken délelőtt még a szalagokkal "bizniszeltünk", jujj, tényleg mennyi minden történt azóta!
Főzött krém? Hát, újítás. Szerencsére nagyon szimpatikus receptet találtam Feketepillangó blogján.  A főzött csokikrém tejszínes változatát próbáltam ki és nekem nagyon bejött. Ez a krém gazdagabb, mint a sima tejszínes csokikrém és azt hiszem, gyakori vendég lesz a konyhámban! Annyi változtatást beiktattam, hogy a liszt felét keményítőre cseréltem (hát, se a vajas, se a lisztes ízt nem preferálom).
Viszonylag egyszerű formája van a süninek, a hibalehetőségek szokás szerint a következők: túl lapos-túl széles a forma. Igyekeztem ezeket kiküszöbölni. Annyira jó, mikor elkezdek faragni egy tortát és látom, ahogy "kijön" a kívánt alakzat. Azt hiszem, leginkább a formatorták készítését élvezem. Na jó, ez nem igaz, mert mindenféle tortában megtalálom az alkotás örömét!
A faragás után kívülről lekentem a csokikrémmel és cukormasszával vontam be a süni pofiját. Szerintem a világon a legegyedibb módon készülnek nálam a formatorták - mert ekkor még gőzöm sem volt, hogy miből és hogyan készítem a tüskéket. Tulajdonképpen volt valami sejtésem: egy tejszínhabos.... valamiről! Szóval legyen tejszínhab, kakaó, meg... Hát, elkezdtem felverni, aztán láttam, hogy ez nem lesz olyan színű a kakaóportól, mint amilyet elképzeltem. Színezéket nem szándékoztam belekeverni, ehelyett olvasztottam csokit és azt tettem bele. Én olyan jókat szoktam magamon mosolyogni, hogy simán hagyatkozom a megérzéseimre és mennyire nem vagyok hajlandó technikai részletek után kutakodni az internet csodálatos világában. Igen, keresem a bonyolult megoldásokat, mert valahol csak ki kell éljem a kreativitásbeli szükségleteimet (nem, nem elég sütni, főzni, faragni, meg a többi, még kell a rizikó és a kihívás is!).


Ahogy elkészült a tüske anyag, először Feketepillangó ötletét próbálgattam - nála is készült egy süni, ami nekem elég sokat segített! De képtelen voltam nyolcszázmillió egyforma pöttyöt kinyomni. Ahogy próbálgattam, akkor jöttem rá, hogy lehet ilyen cuki kis tüskéket gyártani. A lényege, hogy hátulról kell előre haladni. Ezek tulajdonképpen csíkok, amiknek a hegyes végük a levegőben tüskeként viselkedik!
...most kérek elnézést, a fogalmazásom nem a véletlen műve. Imádom a szófacsarást, a humor legkifinomultabb formájának tartom - remélem, akit ez esetleg zavar, az képes figyelmen kívül hagyni a napsütés-elvonási tüneteim manifesztálta kijelentéseimet. :)
Még a tüskék felét sem nyomtam ki, mire tökéletes görcsben állt a kezem. De végül úgy érzem megérte, mert annyira, de annyira tetszett a tüske-rengeteg!
Ezután került helyére a nózija a szemöldök és a szemek. Aztán kitaláltam, hogy amolyan emberi szemeket festek neki - olyan édes lett!
Ha már édes, meg kedves, akkor pedig legyen még édesebb és még inkább kedves: előkaptam a piros porfestékemet és némi pírt varázsoltam a süni arcára. Olyan lett, mint egy jóságos sünimama, egy sünivé varázsolt erdei tündér. Imádtam!


Persze álmodtam rá almákat, meg őszi faleveleket. A leveleket márványozott zöld és  vörösesbarna masszából szúrtam ki, sárga, zöld és arany porfestékkel árnyaltam. Annyira szeretem az őszi faleveleket és most is csak mosolyogva tudtam őket formázgatni. Hihetetlenül sokat jelentett a pár falevél és az almácskák.
Így történt, hogy Milla, az ötéves kislány a születésnapján sünis tortát kapott!



12 megjegyzés:

  1. Nagyon édi lett!!:)
    És még fülei is vannak!! :D
    Köszönöm hogy belinkeltél,és nagyon örülök hogy tetszett a krém!
    A tüskékkel én is nagyon megszenvedtem, másnapra szinte használhatatlanná váltak a kezeim..de megérte:)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! Igen, a füleket tőled tanultam - de bevallom, nekem fületlenül is nagyon tetszett!
    A főzött csokis krém nagyon tetszik, én köszönöm, hogy megosztottad!

    VálaszTörlés
  3. Én nagyon bírom a szófacsarásokat! A süni nagyon cuki, azt hiszem minden gyermek ilyen sünire vágyna! Jól megoldottad a tüskéket, először azt hittem, hogy fondant-ból van egyesével böngyörgetve. Azzal, hogy emberi szemet festettél neki, teljesen egyedivé varázsoltad. :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon ennivaló! A szemek tökéletesek!:D Egész biztos megérte a szenvedés a kezednek!:D

    VálaszTörlés
  5. Ez szméletlen jól néz ki:) A szeme pedig annyira kedves, nagyon tetszik:)

    VálaszTörlés
  6. Igazi mosolygós női szemek, ahogy írod, "jóságos sünimama" kifejezés az arcán. Olyan vidám a sünikéd, mint az ősz vidám napjai, amit annyira hiányolsz (meg én is, mert átmenet nélkül jött a tél).
    Biztosan örült Milla neki!

    VálaszTörlés
  7. Gabi !.... ez nagyon jó lett és egyedi, de nem a készítéshez való hozzáállástól, hanem a kreativitásodtól. A hozzáállásod : nem tudom hogyan készítem !
    Ezt felejtsd el, mert bármit meg tudsz csinálni és minden, a kezedből kiadott tortának egyedi vonásai és személyisége van.
    A süni szeme lett nagyon egyedi, szinte babonáz minket....
    Nagyon gratulálok hozzá!

    VálaszTörlés
  8. Annyira kedves lett a pofija, nagyon jó ránézni! Azok a gyönyörű szépek és a pirospozsgás pofi, ki ne szeretne egy ilyen sünit?!

    VálaszTörlés
  9. Nagyon aranyos lett, olyan arca van mint egy kedves óvónőnek :-))))

    VálaszTörlés
  10. Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat! Azt hiszem, végül kinyilváníthatom, hogy a süniszemek mindenkit sikerrel megbabonáztak! Aminek én nagyon örülök!
    Millának is tetszett, meg még fincsi is volt!

    VálaszTörlés