2011. november 8., kedd

Pálmafák és tenger


Számomra minden torta utazás térben és időben, dimenziókban, álomvilágokban. Igen, ezer oka van, amiért ennyire szeretem. Mikor meglódulhat a fantáziám és alkothatok. Nagyon örültem, amikor Bea megkeresett azzal, hogy férje negyvenedik születésnapjára szeretne tortát. Az első elképzelések egy laptop tortáról, vagy egy amolyan vidám-mókás tortáról szóltak. Aztán beszélgettünk és ötleteltünk tovább. Ilyenkor néha elhangzik, hogy "legyen olyan, ami neked egyszerűbb". Pedig nekem az a jó, amikor kihívás van a dologban, de legalábbis újdonság számomra.
Mivel laptop torta már készült nálam, ezért nagyon megörültem, mikor eljutottunk a kókuszpálmákig és a tengerpartig. A másik, ami még fontos momentum volt, hogy legyen rajta a negyven szál gyertya. Mert ugye a születésnapi ötletek kipuhatolása közben Bea férje kedvesen ennyit mondott, hogy ő nem szeretne semmit, csak negyven szál gyertyát és kész. Szóval ennek is mindenképpen eleget akartam tenni.
A torta tölteléke két soron csokoládés, egy soron pedig kókuszos volt - hogy a belső is igazodjon a külsőhöz. Szerencsére Bea ebben is nagyon rugalmas volt - ennek én mindig nagyon örülök. Bár egy teljesen konkrét elképzeléssel is ugyanannyira le lehet engem venni a lábamról - csak legyen egy kihívás, aminek eleget tehetek!
A tortánál az volt az elképzelésem, hogy egy igazi egzotikus tengerparti képet valósítok meg. Hirtelen előjött minden ötlet, a víz feletti bungalóktól a vízből kiugró delfineken át a türkiz színű kristálytiszta vízen keresztül a finom, fehér homokos tengerpartig. Az én szívem egyik vágya egyszer ilyen helyen nyaralni (vagy még inkább telelni). A gyertyák elrendezése is fontos szempont volt, úgy képzeltem, hogy ilyen szabálytalan, ferdén elrendezett alakban talán még látványosabb lesz amikor meggyújtják ezeket. Ráadásul a gyertyák fénye a vízen, azokat is imádom - bennem a vízre bocsátott mécseseket idézi. Meg ugye a tűz és víz együtt... - hű, most jövök rá, hogy mind a négy szimbolikus alapelem ott volt - a tűz, a víz, a föld és persze a levegő. Tudom, ez már messziről kötődik a tortához, de bennem mégis itt motoszkál.


Szóval megfaragtam a torta egyik sarkát, hogy később a gyertyákat az elképzelésem szerint rendezhessem el.
A bal felső sarokra került a szigetecske. Csak egy jelképes rész látszódott belőle. Szerettem volna, ha a finom, bársonyos homok hatását tudom életre kelteni, kellemes világos színben. Így került bele átszitált kristálycukor (a csillogásért), átszitált darált keksz (a szín miatt) és átszitált porcukor (a puhaságért).
Aztán megfestettem kékkel és zölddel a tortát, majd újra maszatoltam! Aztán nagyon halovány kékre színezett hidegzselét raktam rá. Ekkor megint igazgattam, hogy igazi tengeres hatása legyen!
Végül glazúrból kerültek oda a hullámok habjai, meg a torta aljára a homokba írtam, hogy boldog születésnapot. Nagyon tetszett, mert a világos színen nem volt hivalkodó a felirat, de mégis ott volt! A megszáradt glazúr kapott még némi ezüstöt csillogást (nem is én lettem volna, ha nem így van!).
A napernyő egy koktél ernyőből készült, arra ragasztottam barna bevonót. A kókuszpálmákhoz drótot szúrtam a levelekbe (új szerzemény, papírral bevont virágdrót), így hagytam kiszáradni. A pálmák törzséhez szívószálat vontam be, ennek a közepébe húztam bele a drótokat és alul összetekertem. Kis kókuszdiókat ragasztgattam rájuk és a drótok elfedésére felülről még néhány kisebb levelet tettem.
Később úgy döntöttem, hogy ennyi elég, már nem szabad semmi többet rátennem, mert az már nem hozzáadna, hanem elvenne az egész hangulatából! Na igen, van amikor sikerül magamat visszafogni a díszítéssel...


Mivel a pálmafák elég magasak voltak, rendesen izgultam a 30 kilométeres úton, sőt még vittem magammal a "javító szettet" is, egy komplett pálmafát, részekben, a cukorszirupomat és két kis golyó cukormasszát! Szerencsére azonban tökéletesen épségben érkezett meg a tortácska (a kis cuki 35 szeletes).
Így hűvösben szerencsére jó helye volt az autóban (bent meleg volt és nem is lett volna hely a hűtőben), sőt olyannyira jó helye volt az autóban, hogy az ünnepelt hamarabb odaért, mint ahogyan a tortát behozták volna! :)
Ez szerencsére mit sem változtatott a meglepetésen - mert az ünnepelt nem is sejtette, hogy ekkora bulival készült kedves felesége! (azért egy negyvenedik születésnapot, ami ráadásul szombaton van, nem is lehet nem megünnepelni) Nagyon szeretem a meglepetésbulikat, az izgalmat a szervezkedéssel, meg főleg az a fél óra, amikor a legnagyobb titokban és csendben várjuk az ünnepeltet. Rengeteg jó sztorim van ilyen meglepetésekről, és mind annyira kedves számomra!


Remélem, sikerült egy kis tengerparti hangulatot és mellé némi meglepetésbulis nosztalgiát felelevenítenem ezzel a bejegyzésemmel!
Sajna a fotók nem igazán adják vissza a színeket, a víz csillogását. Hű, nagyon jó lenne, ha egyszer még fotózni is megtanulnék! :)

10 megjegyzés:

  1. Gabi, ez állati jó, nem is tudom mit írjak, a pálmafák csúcsszupik, a tengerpart tökéletes, a víz a hullámokkal pont olyan, amibe bele szeretné vetni magát az ember. Külön tetszik, hogy ferdén megy le a torta. Na és a napernyő meg a kókuszdiók... zseniális!!!

    VálaszTörlés
  2. Olyan igazi tengeres, hullámos, pálmafás hangulat kerített hatalmába! Imádom a tengered színét és állagát, meg a habokat is! Szuper! :)))

    VálaszTörlés
  3. Eszméletlenül jó lett. Ez a tenger! Lenyűgöző! A habok és a zselé, annyira élethű! csak néztem hosszasan, és hatalmába kerített az érés, hogy bele kellene csobbanni :-)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon nagyon ugyes vagy. Koszi h ilyen reszletesen le irtad sok jo otletet kaptam belole. Nagyon tetszik a viz megoldas. Hideg zselen mar kifagyott zsele vagy ez valami kulonleges. Gratula neked mindne munkadhoz, megegyszer nagyon ugyes vagy.

    VálaszTörlés
  5. Itt is szupi! :D Köszi a leírást!! :))

    VálaszTörlés
  6. Hú, de jó ezek a habos hullámok! Engem a gyertyák valamiért vitorlás árbocokra emlékeztetnek, mintha ott állnának a kikötőben :))

    VálaszTörlés
  7. Annyira nagyon jó lett és szerintem nagyon is visszaadja a hangulatot! A hullámok habjai a kedvencem! Irtóra tetszik! Egyébként is szeretem, amikor nem csak K2 vagy marcipán, hanem más anyagok is vannak a tortán. Szuper lett Gabi! Jó "kis" torta! ,-)

    VálaszTörlés
  8. Tekintettel arra,hogy mi már találkoztunk,és sokat beszéltünk,így jobban előttem vagy,amikor egy tortáról olvasok nálad.Most sem volt másképp.Jókat nevetgéltem,miközben olvastam,és mivel elég vizuális vagyok,elképzeltem,ahogy a kis retikülbe bekerül a pótpálmafa,és az javító eszközök.:))))
    Egyébként a torta zseniális,a hullámokért pedig egyenesen odavagyok :)
    Lassan nekünk is kel közös tortát készíteni :D

    VálaszTörlés
  9. Remekül visszaadja ez a torta a nyári hangulatot, szinte hallom, ahogy a hullámok a partnak csapódnak, és még a tenger szagát is érzem - pedig csak képen látom.
    Megkérdezném, mi a hideg zselé?

    VálaszTörlés
  10. Katuci, ezek szerint sikerült visszaadnom a hangulatot! Nagyon örülök neki és köszönöm a visszajelzésedet!

    Dia, a habok elmaradhatatlanok voltak - szerintem ez volt a pont az i-n! :)

    Cilee, ugye, milyen jó lenne egyet csobbanni! Imádom az ilyen kristálytiszta vizeket! Ja, és légyszi ne legyél kishitű - jót nézelődtem ma a blogodon! Rendszeres vendég leszek nálad!

    Borzi, köszönöm! Igyekszem a használhatónak vélt ötleteimet megosztani, hátha valahol jól jönnek! A hideg zselé: egy kész termék, én cukrászdiszkontban veszem, ezt használják ostyalapok ragasztásához. Talán otthon elkészített zselével is lehetett volna használni, de ezzel egyszerűbb dolgom volt.

    Dina, én köszönöm! Örülök, ha adtam egy-két ötletet!

    Eszter, nekem a hangulatot leginkább az hozta meg, amikor keresgéltem a színeket, a mesés seychelles szigeteki partokat nézegettem. Köszönöm!

    Andi, nagyon örülök, hogy mi már találkoztunk! ...sőt, mint utólag kiderült, párhuzamosan készítettük a pálmafákat is! Látod, ez már szinte közös! ;)
    Egyébként a közösben benne lennék, nagyon is! :D

    Marisz, igen, ez most amúgy is hullámzó tenger lett! Köszönöm a hozzászólásodat! Nagyon szeretem a tengert, ami a leginkább megmarad bennem sokáig, az a morajlása.
    A hideg zseléről fent írtam - ostyalapok ragasztására használják, valamint gyümölcsök áthúzására (egyszer ehhez is próbáltam). Édes, az állaga a dobozban szinte folyós. Az oldalánál vigyáznom is kellett, hogy ne csússzon le!

    VálaszTörlés