2011. november 14., hétfő

Dédi torta - recepttel, fázisleírásokkal

Nem túl régen remek alkalom kínálkozott arra, hogy revansot vegyek önmagamon. Mert adott egy torta, amit több, mint fél éve készítettem. Azóta pedig jó néhány torta készült, sőt úgy érzem, némileg fejlődtem is. De a torta, amit Dédi születésnapja alkalmából készítettem, akkor is toronymagasan vezet a statisztikáimban, most körülbelül 1500 oldalmegjelenítésnél tart. A legviccesebb az egészben, hogy már akkor is, néhány dologban lehetett volna még jobb. Akkor egy fémtálcára tettem, nekem ez nagyon nem passzol alá így utólag. Meg alul vajkrémrózsák voltak, ami akkor egyébként azért került oda, mert valami szegély kellett az aljához és hirtelen ez jutott eszembe.


Azóta mennyi minden készült már el nálam, mégis ez a torta szinte egybeforrt a Homoktorta bloggal és velem. Sőt, nincs másik, ami ekkora érdeklődésre tett volna szert...
Elérkezettnek láttam az időt, hogy legyőzzem tavaszi önmagamat. Persze csak okosan, nagyon kevés és nagyon megfontolt változtatással. Így történt, hogy elkészült újra Dédi tortája a deszki rendezvényre. Bár mindent bevetettem, azért a szokásos malőrök mégis közrejátszottak. Az egyik, hogy a tortával autóztam jó pár kilométert és az egyik fékezéskor megcsúszott a tortám és benyomódott az oldala. A másik, hogy rendes háttérrel igazi fotó nem készült a tortámról.
Akkor beleadtam minden tehetségemet, de álmomban sem gondoltam volna, hogy nem is a külsejével, hanem az ízével aratok sikert. Főleg nem számítottam arra, hogy a kedves bloggerina társaim, akik igazán szakavatottak a finomságok terén, ennyire kíváncsiak lesznek a receptre. Akkor megígértem, most tartom a szavamat - közreadom az első receptet, amit én kísérletezgettem ki. Talán csodálkozni is fogtok, mennyire elronthatatlan és egyszerű az egész.


Ma újra elkészítettem a Dédi-féle tortát. Úgy döntöttem, ez az utolsó alkalom, hogy lemásoltam önmagamat. De legalább készült néhány fázisfotó is - így ha bárkinek kedve támadna, akkor nyugodtan használja az ötleteimet. Mindig hatalmas öröm, amikor találkozom egy-egy olyan tortával, amihez az inspirációt az egyik tortám adta.



PISKÓTA:
Kiskuktának nagyon sokat köszönhetek, tulajdonképpen az ő blogján olvasott receptek és az ő gyönyörű tortái miatt döntöttem úgy, hogy ezt én is ki akarom próbálni. (Rövid ideig nagyon hajlottam arra, hogy a kenyérsütés rejtelmeiben mélyedjek el. Mert amúgy nagyon szeretem a kenyerek minden fajtáját!)
Tőle származik a piskóta recept, én csak és kizárólag ezt használom, ahogyan nála olvastam.

Az alaprecept:

1 tojásos
50 g cukor+ 20 g a habba
90 g liszt
37 ml tej
37 ml olaj
1 tojás
1/4 csomag sütőpor
A részletes leírás pedig Kiskukta blogján, itt.

Talán annyi változtatás, hogy a megadott méretekhez általában több tojásos piskótát készítek, mert szeretem, ha négy lapra tudom vágni. Bár meg lehet sütni egyben is, de az esküvői tortánál felfedeztem, hogy a legcélszerűbb két azonos méretű laposabb piskótát sütni, azokat vágom kettőbe.
A sütési idő nálam nem egészen egy óra, légkeveréses sütőben 160 fokon. A piskótát finoman megnyomom, még némi nedves hangot ad amikor már jó. Ha kiveszem, a piskóta a finom nyomásra egy perc múlva már nem ad hangot. Jobban nem tudom elmagyarázni, de a tej és olaj miatt kissé más, mint a hagyományos piskótánál.

Kókuszos-mandulás krém:
1,5 liter 30 százalékos, nem édesített tejszín (növényit használok ezekkel a paraméterekkel, de természetesen az állatival is működik - nálam az mindig lágyabb marad)
Fél vanília rúd
5 dkg kókuszreszelék
35 dkg fehércsoki (nem tortabevonó, Milkát meg véletlenül se, mert hihetetlenül elrontja az íze, a Boci nem ennyire vészes, de a legfinomabb nálam a cukrászdiszkontos sima fehércsokival)
5 dkg mandulaliszt (Macaront akartam sütni, de lebeszéltem magam róla, helyette ezekben a krémekben landolt)

A tejszínbe beleteszem a vanília kikapart belsejét, a vanília rudat és a kókuszt. Ezt felforralom, majd kiveszem belőle a vanília rudat. A forró tejszínbe beleteszem a csokit és elkavarom, hogy teljesen felolvadjon (ha mégis darabos lenne, akkor esetleg botmixerrel át lehet dolgozni). Aztán beleteszem a mandulalisztet.
Ennyi a krém! Na jó, a legfontosabb két művelet még hátravan: lehűtöm legalább 9 fokosra. Nem azért, mert nekem ez a kedvenc számom, hanem mert később így lehet felverni. Ehhez kell kb. egy éjszaka a hűtőben.
Amikor áthűlt rendesen, akkor felverem. Nem szabad túl sokáig habosítani, mert a növényi tejszín képes olyan csodákra, hogy teljesen megkeményedik. Persze valamennyire ilyenkor is menthető a helyzet, némi tejszínt keverjünk bele - de már ne kézi mixerrel, hanem csak kézzel, épp annyira, hogy egyenletes legyen. Azért a legjobb, ha sikerül eltalálni a megfelelő állagot. :)
Nekem ez elég édes szokott lenni, de esetleg menet közben lehet hozzáadni némi porcukrot.
Ja igen, a mandula eleinte nem igazán érződik, ahogyan érnek össze az ízek, már a tortába betöltve, akkor alakul ki benne a finom, jellegzetes íz!
Ha valami oknál fogva nem lesz elég stabil a krém, akkor pedig adhatunk még hozzá némi mandulalisztet - ez kellemesen fogja sűríteni.

Ugye, mondtam, hogy nagyon egyszerű?
Az utóbbi hónapokban nálam minden torta tölteléke ezen az elven készül - tejszín + csoki + valami finomság, ami lehet gyümölcs, gesztenye, sőt akár karamell is. Csak a fantázián múlik és az arányokon.
Ugyanezzel a krémmel szoktam bevonni a tortát, a cukor bevonómassza alá tökéletes.

Hogyan készül a Dédi-torta?

Először is margaréta kiszúróval különböző méretű virágokat kiszúrok és vékony szivacson a golyós végű marcipánmodellezővel alakítom ki a szirmok formáját. Tavaly nagy lendülettel vásároltam meg a szilikonos bonbon formát, hát, az első próbálkozásnál rájöttem, ehhez nekem nincs türelmem - minden tiszteletem azoké, akiknek van tehetségük és türelmük hozzá. Így ez az eszköz nálam most már leginkább a virágok formára alakítására szolgál. Így hűvösben tökéletesen megteszi ezekhez a virágokhoz a bevonómassza is, pár óra kell és megtartják a kívánt formát.


A piskótáimat, egy 16 és egy 18 centiset betöltöttem a kókuszos-mandulás krémmel, kívülről is bevontam vele és betettem a hűtőbe.


Közben begyúrtam a bevonáshoz szükséges mennyiségű bevonómasszát (kb. egy kg) a kívánt színre. Nem a reklám helye, de konkrétan ezt a színt az Ivory színű Wilton géllel értem el. Szépen színez, egy fázisban el lehet érni a kívánt színt (nem úgy, mint a pirosnál, barnánál és a feketénél...).
Ahogy bevontam az alsó tortát, rögtön nekiláttam a steppelésnek - mert hűtés után már nem nagyon lehet mintázni. Két módszer van, az egyszerű és az enyém! Hát igen, az egyszerű az úgy néz ki, hogy rendelkezünk gyémánt mintázóval és pikk-pakk (persze precízen) rányomjuk körbe és már kész is. Ilyen mintázó híján pedig maradnak mindenféle kreatív, de nehezen kivitelezhető mókák. Legutóbb azt találtam ki, hogy a derékszögű vonalzó rövidebb szárai mentén karcolom be a mintát. Először lesz egy nagy cikk-cakk, aztán meg ugyanezt pepitában is megismétlem. Persze, csak azért mégis sikerült elcsúsznom, mert most elég kicsi volt a torta a vonalzóhoz képest...



Aztán egy csodaszerzeménnyel került rá a varrott minta, ami után minden keresztezési pontba beleszúrtam egy kúpos eszközt - így a cukorgyöngyöket könnyű pontosan beragasztani. A ragasztáshoz vízzel oldott porcukrot használtam.



 Mivel a sok kínzás miatt kissé deformálódik a torta oldala, ezért ilyenkor még a tortasimítóval újra átsimítom - nekem ez így jobban tetszik.
A felső tortát a bevonás után száraz, legyező formájú ecsettel átkentem arany lüszterrel - annyira szeretem, amikor finoman csillog egy torta!
Amikor a virágok már elég stabilak, akkor kakaóporral árnyalom őket. (Fontos, hogy ne sötét, hanem inkább aranyló kakaópor legyen - mert ennek az árnyalata illik a bézshez).  A virágok közepére cseppentettem a "cukros ragasztómból" és apró cukorgyöngyöket szórtam bele - ezt ecsettel szépen össze lehet igazgatni.



A torta oldalához készített golyócskákat nagyon kevés kakaóporban meghempergetem, sőt némi óarany színű lüsztert is szórtam rá és a virágokra is.
A tortára ráillesztem az emeletet - ezzel a piskótával és ezzel a krémmel szerintem nincs szükség merevítésekre. Itt most jól meglepődtem, mert azt hittem nagyobb a különbség a két torta mérete között - pedig szinte egyforma lett (amúgy nincs gondom a matekkal, csak néha szórakozott vagyok!).
Hogy a golyóbisok odaférjenek, kissé be kellett nyomnom a felső torta alsó szegélyét - így már szépen oda tudtam ragasztgatni a golyócskákat.
A virágokat elrendeztem a már ismerős alakzatban, került föntre is néhány golyócska - és igen, Márti jellegzetes pöttysorozatát ellestem és használom is!


A torta alsó szegélye egy egyszerű hurka lett - amit hullámos szegélymintázóval csíptem össze és kakaóporral emeltem ki a mintázatát.


Nagyszerű érzés volt újra elkészíteni ezt a tortát, de már nem akarok erről több bőrt lehúzni - emiatt ez volt az utolsó ilyen tortám. Remélem, hasznát veszitek a leírásomnak, sőt még inkább remélem, hogy hasznos leírással bővíthettem receptgyűjteményeteket!

15 megjegyzés:

  1. Hú,ez nagyon klassz!Köszönöm a türelmet és a rengeteg munkát,hogy ezt megosztottad velünk!Profi lett a torta.

    VálaszTörlés
  2. Ez a kedvenc tortam...nagyon tetszik ugyes munka es koszi hogy megosztottad velunk az elkesziteset.:)

    VálaszTörlés
  3. Végre, végre! Nagyon örülök ennek a bejegyzésnek (is)! :))) Szuper a leírás, a fázisfotók, minden. Köszi!

    VálaszTörlés
  4. Ez is gyönyörű, de az eredetiben sem találok semmi hibát, úgy gyönyörű az is ahogy van, fémtálcástól, vajkrémestől, mindenestől!!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jo lett ez a torta is. Az lenne a kerdesen h a mandula lisztet csak iznek adod vagy ez kemenyiti is. Ha mas izut akarok akkor kell bele valami kemenyito?

    VálaszTörlés
  6. Gyönyörű lett, ismét. Nekem új kedvencem van, természetesen AZ esküvői torta. :-))))

    VálaszTörlés
  7. Gabi, nagyon szépek a "másolatok" is, de nekem valahogy az eredeti a nyerő. Szerintem abban több szeretet van, hiszen a dédinek készült. A többi is nagyon szép és az ember mindig tanul valami újat, de az eredeti dédi torta a legszebb! :)

    VálaszTörlés
  8. Mind szép, mind egyedi, mind "Gabis"! Köszönjük!

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm! Annyira jól esnek a visszajelzéseitek, így nem csak a tortakészítés, hanem a blogolás is rengeteg örömet jelent!
    Borzi, a mandulaliszt valamennyire sűrít is, talán érdemes valamennyivel kevesebb tejszínnel készíteni (vagy több csokival). Legelőször mandulát daráltam hozzá, az valamivel szemcsésebb - unokaöcsém szerint olyan tejbegríz-szerű lett úgy.
    Egyébként akár valamivel kevesebb tejszínnel is lehet készíteni, és amikor felverem, akkor szoktam még adni hozzá pluszban - akkor látom leginkább az állagát.
    Katuci, igen, talán az esküvői torta is többek kedvence - legalábbis remélem, hogy így van.
    Tortabirodalom - ahogy elkészült a bejegyzés és mind a három tortát nézegettem, hát nekem is az első a legkedvesebb. Nem hiába, Dédi nagyszerű asszony, rá csak szeretettel tudok gondolni!
    Remélem, sokan kipróbáljátok a receptet - várom majd a visszajelzéseket.
    Igen, még annyit, hogy ez szerintem kakaós piskótával az igazi, én úgy szeretem!

    VálaszTörlés
  10. Mennyei volt a Cukorshow-n.
    Magam is jó párszor megnéztem már, így az ezres látogatottságban tuti ludas vagyok.
    Nagyon szép, és nagyon illik hozzád ez a torta.
    Köszi, hogy megosztottad velünk!

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm a részletes leírást, egészen biztos hogy én is hamarosan elkészítem ezt a finom tortát!

    VálaszTörlés
  12. Igen-igen, nagyon hasznos! Minden tortázni vágyó örül a részletes leírásoknak!
    Én pl. folyton kutatok-keresek, hogy mit hogyan, na és emellett még persze a krémek leírása is nagyon fontos egy kezdőnek! :-))

    VálaszTörlés
  13. Megdöbbenve látom, hogy itt még meg sem köszöntem a receptet. Tudod, hogy kezet csókolok érte!!? Ez a krémek krémje, a torták tortája! Azért egyszer, talán, hátha, egy szép áprilisi napon valami kicsi méretben, talán hasonlóóóóót háthaaaa készítesz. Talán. ;-)

    VálaszTörlés
  14. Kedves Gabi, klienseimnek nagyon megtetszett a Dedi tortad es mintajara csinaltattak sajat Dedijuknek is egy tortat. Koszonom az leirast, a vegeredmenyt itt lathatod:
    http://vitus-katicakes.blogspot.com/2011/12/tort-bej-maro.html
    Nagyon sok sikert kivanok, borzaszto ugyes vagy!
    Kati

    VálaszTörlés
  15. Köszönöm, köszönöm!!! Igazán rendes Tőled, h megosztottad a receptet velünk! Úgy szeretnék valami újat kipróbálni, nem csak sima csokis meg citromos tortát. És a steppelésre is kíváncsi voltam, már értem, hogy lesz olyan szép!!! :)
    Köszi mégegyszer és további nagyon jó tortázást kívánok!!
    Odaadó híved a párnatorták óta.:))

    VálaszTörlés