2011. október 10., hétfő

Lovasfogat


Már egy ideje próbálok uralkodni magamon és - bár olykor eléggé nehezemre esik - egyszerűen a bejegyzéseimben nem firtatom, hogy az adott tortámban mi nem tetszik és hol vannak a hibák. Úgy látom, a világon a legkedvesebb olvasóim vannak - hiszen ha én nem emlegettem a problémákat, akkor mindenki csak a szépet emeli ki az aktuális remekművemben. Elégedett továbbra sem vagyok, de mondjuk úgy, hogy egyre inkább örömmel nézegetem a kész művemet. Ezt is csak utólag - amíg készül, addig apró részleteiben látom, attól kezdve, hogy késznek nyilvánítom, mintha más szemmel látnám az egészet. Olyankor kezdek gyönyörködni és érdekes, mert néha vannak hibák (ferdeség, ránc, akármi), amit csak akkor fedezek fel.
Nézzétek el nekem, hogy most képtelen vagyok túlsiklani a hibákon...
Szóval már jó pár hete futottunk össze Klárival, amikor mesélte, hogy olvassa ő is a blogomat és tetszenek neki a tortáim. Már akkor mondta, hogy szeretné, ha Bendegúznak én készíteném a születésnapi tortáját.
Később találkoztunk is, akkor fényképeken megkaptam, hogy mi is legyen a tortán! Nagyon eredeti ötletnek tartottam, amit kitalált: Bendegúz lovasfogatozik (hű, gőzöm sincs, hogy hogyan is hívják ezt a sportot rendesen...) és az ő lovasfogatát készítsem el!



Már az alapkoncepció is úgy szólt, hogy ez a rész legyen levehető a tortáról, ezt eltennék emlékbe. A fogaton kapjon helyet Blanka is, dél-alföldi népviseletben és Boldizsár is. A torta pedig szinte "alátét" lett, mert nem nagy tortaevő a család - így "minimál dizájnban" készült egy sor erdei gyümölcsös fehércsoki habbal két réteg piskóta között. (maradt ki egy-két pohárkrémre való, most is ezt kanalazgatom! Hmmmm, áfonya, szeder, málna, némi szamócával - finoman fanyar és inkább habos, mint krémes - remélem, a nem túl nagy tortaimádat ellenére ízlik és el is fogy az utolsó szeletig!)
A torta, hát ettől nem tartottam különösebben (bár azért néha még tudok magamnak meglepetést szerezni....). A "feltét" viszont annál inkább aggasztó volt. Tudtam, hogy hosszú időbe telik elkészíteni, de ahogyan nekiláttam volna, akkor aztán jöttek a megoldásra váró kérdések. Például a kocsi szerkezete, tartottam attól, hogy például a tragant lapok nem bírnák el a figurák súlyát. Kedves férjem szerencsére nagyon jó ötlettel állt elő. Aztán ilyen apróságok, hogy hogyan merevítsem a hátsó padokat (itt jött a drót), a padok támlái mitől fognak megállni a dróton. Jöttek, lépésről lépésre jöttek az újabb feladványok.
Csodálattal figyelem kedves blogger társaim mesés figuráit - nagy kedvencem Viorica! Komolyan, elképzelésem sincs, hogyan lehetséges olyan figurákat készíteni, amilyeneket nála látni!
Két nagy hibám van (a sok közül, ami itt releváns) - az egyik, hogy kb. olyan figurákat várok el magamtól, mint Viorica tortáin azok a szinte megszólaló csodák! A másik hibám, hogy türelmetlen vagyok és mindezt rögtön, elsőre várnám el magamtól. Ennek aztán igazán nehéz megfelelni, így marad a kőkemény elégedetlenség. Ez a páros egyébként nem túl szerencsés - igyekszem tudomásul venni, hogy lépésről lépésre tudok haladni, mindehhez sok-sok türelem és kitartás kell.



Nem tagadom, sokkal nehezebb feladat volt, mint amire eleinte gondoltam. A ló megformálásával töltöttem el a legtöbb időt. Vagy fél napig próbálgattam, mire "megálmodtam" a megoldást.
Bár a technikailag fontos és leginkább látványos részeket kidolgoztam, azért vagy 5-6 órányi munkám még lett volna az apróságokkal (szemüveg, pontos kézmozdulat, pedál, istráng, karikák, fényvisszaverő prizmák, stb., millió apróság volt még), ráadásul a figurákkal is hadilábon álltam. Kicsit nehezen áll rá a kezem az ennyire apró részletekre, az arc karakterének kidolgozásától pedig mennyire távol vagyok! Hiszen örültem, hogy volt szeme és orra és szája - na meg füle a marcipán emberkémnek. Van mit gyakorolnom!
Ezek után, határidőre, késznek nyilvánítottam a tortát és pár fotót ellőttem (amik elég gyengécskén sikerültek itthon) és vittem a tortát.




Általában akkor izgulok leginkább a torta átadásoknál, amikor nagyon-nagyon határozott az elképzelés. Márpedig most tartottam attól, hogy Klári elképzelt egy tökéletes marcipán miniatűr fogatot, amihez az enyém csak fő jellemvonásaiban hasonlít. De amikor meglátta, akkor szerencsére a tetszést tudtam leolvasni az arcáról! Nagyon kedves gesztus volt, hogy én adhattam oda Bendegúznak a tortát! Komolyan úgy izgultam, hogy neki fog-e tetszeni, hogy talán nem is köszöntem mindenkinek, csak fürkésztem ennek a kisfiúnak a szemeit, kerestem benne a csillogást. Nagyszerű amikor pár gyerkőc megrohamozza a tortát és nézegetik, fogdossák és szagolgatják is! Ahogy apránként feltérképezték a részleteket és nagyon ügyesen észrevették a hiányosságokat is. Boldizsár például jogosan megjegyezte, hogy neki nincs szemüvege a tortán és Blanka is mondta, hogy az ő haja már nem ennyire hosszú. Őszintén? Örültem, hogy ezeket látták hibának és nem azt jegyezték meg, hogy miért ilyen gülü szemeket kaptak és miért áll olyan furcsa tartásban az a fej és miért ráncos itt-ott? :)))





Bendegúz pedig, mint igazi születésnapos csillogó szemekkel örült tortájának! Igazi nagy megkönnyebbülés volt ezt látni! Igyekszem tudomásul venni és elfogadni, hogy nem elsőre fogok két centis méretben tökéletes arcokat formázni és igyekszem emlékeztetni magam arra, hogy gyakorlással mindig ügyesebb lehetek.

12 megjegyzés:

  1. Jajjj, Gabci, már megint! De hát az elméletet Te is tudod, csak a gyakorlatban nem megy, hogy ne szóld le magad (ismerős)!
    Egyébként Viorica sablonokkal dolgozik, azzal ne hasonlítsd össze magad!!!
    Magadnak kellene mindössze megfelelni, mert a TOP10-ben bőven benne vagy!

    VálaszTörlés
  2. Annyira jó lett a kompozíció! Olyan mókás olvasni, hogy gülüszemű a figura és a ló milyen és stb... Egyébként sörény nélkül tényleg nagyon muris a paci :))) Összességében szuperül megoldottad a feladatot.

    VálaszTörlés
  3. Haaaaat ez elképesztő!!!!!!! Jó sok idot elbibelodhettel vele, de megérte!!!! :) nagyon ügyes csajszi vagy!!!!!!!

    VálaszTörlés
  4. Isteni lett Gabi! Eszméletlen jól megoldottad,csak ámulok :) El tudom képzelni,hogy mennyi meló lehetett vele.Mindenesetre gratulálok hozzá.Igazán lenyűgöző munka!

    VálaszTörlés
  5. Ha még egy perccel több időt töltesz vele,akkor is tökéletes lett volna.Szóval hidd el,nagyon szépe lett.Egyetértek M@rtival,az elmélet és a megvalósítás,na ... :)))))

    VálaszTörlés
  6. Nem kevés munka van emögött a kompozíció mögött (is), de nagyon jól megoldottad ezt (is).
    És tessék nem lehúzni magadat, mert igenis csodákat alkotsz! imádom a humorodat, mondtam már?

    VálaszTörlés
  7. Szuper már megint! A hibákat csak te látod, szerintem rendkívül aprólékos, látványos torta.

    VálaszTörlés
  8. Márti, nagyon kedves vagy! Általában meg szokott szűnni az elégedetlenségem, amint készen vagyok az adott alkotással. Most ez kicsit később jött - amikor ma felhívott Klári, hogy ma is óránként kellett elővenni a gyerekeknek a lovasfogatot, na meg utolsó szemig elfogyott a torta (pedig náluk még a legkisebb torta sem szokott elfogyni...). A legfontosabb, hogy Bendegúznak tetszik!

    Dia, köszönöm! A paci sörény (meg szemek) nélkül egy furcsa tehénre emlékeztetett engem! :))) De már értem, miért van olyan kevés álló ló figura! :)

    Mummy, köszönöm! Sajna az agyalással ment el túl sok idő! Bár szokás szerint még egy egész napot is el tudtam volna vele bíbelődni!

    Lexana! Hű, nagyon örülök, hogy tetszett a fogatos figurám! Annyi részletet lehetett volna még kidolgozni rajta, azért négy emberfigura, két ló, a lószerszámok és maga a kocsi tele van apróságokkal és még annyi mindent jó lett volna rátenni! De meg kell kicsit húzni a határt, talán irreális (ennyi gyakorlattal ráadásul lehetetlen) lenne makettet készíteni.

    Andi, köszike! Most tényleg nem a biztatás miatt sopánkodtam ennyit. :)

    Juci, köszönöm! Örülök, hogy értékeled a humoromat - erőteljes önirónia képezi az alapját a dolognak! Tulajdonképpen elég kevesen vevők az én humoromra, de jó tudni, hogy Te közéjük tartozol! :)

    Petra, örülök, hogy tetszik! Igen, a hibákat látom - de igyekszem rájuk úgy tekinteni, mint problémákra, amiket a legközelebbi figurakészítésnél meg akarok oldani!
    Nagyon sajnálom, hogy a képek megint csak nem adják vissza a torta eredeti színeit és részleteit.

    VálaszTörlés
  9. Hát szóhoz sem jutok,micsoda ötleteid vannak.Nagyon profi vagy :)

    VálaszTörlés
  10. Nem semmi torta, nagyon ügyes vagy! Én tuti rábeszéltem volna őket valami másra, bele se merek gondolni, mennyi meló lehetett vele. És igen, az ember mindig tudna még valamit javítani, csinálni rajta. :)

    VálaszTörlés
  11. Bevallom, először nem is sejtettem, hogy tortás bejegyzés lesz, a képről nem gondoltam, hogy majd megcsinálod tortában, főleg a kocsit... De amikor megláttam, leesett az állam, nem ostorozd magad, nem makett, torta, ennyi. Nagyon jól néz ki, nekem tetszenek a részletek nagyon!

    VálaszTörlés
  12. Gabi, nekem is nehezen megy bizonyos dolgok megformálása...:-D
    Például amikor a kertes ház tortámhoz a lovat csináltam, az úgy készült, hogy fogtam egy játéklovat (elloptam a gyerektől)...belenyomtam egyik oldalát is meg a másik oldalát is tragantba, hagytam a tragantot száradni, így kaptam egy negatívot......majd ezt használtam sablonnak és ebbe belenyomtam marcipánt egyikbe is másikba is, és összedolgoztam a ló két oldalát.
    Remélem érthető valami abból amit leírtam...:-D
    Másképp képtelen lettem volna megformázni.
    Amúgy nagyon ügyes vagy.....és türelmes, nekem mostanában fogyogat a türelmem..:-(((

    VálaszTörlés