2011. október 24., hétfő

Hattyúk és vadkacsák, tóparti nyugalom

Talán emlékeztek még a lovasfogatos tortámra, amit Klári kért tőlem. Most a családfő születésnapjára készült torta. Már két hónapja beszélgettünk erről a tortáról is, rövid ideig teljesen más irányban indultunk el az ötletelés során (hű, remélem egyszer majd az is elkészülhet - így inkább le sem írom!). Végül azt készítettem el tortából, amit az ünnepelt igazán szeret: a tavat. Ez egy konkrét tó, ami formáját tekintve igyekezett az eredetihez hasonlítani - a méretarány természetesen nem valós, de a madarakat nehezen tudtam volna hússzor kisebb méretben megformálni.

A tó - ahol az ünnepelt szívesen időzik
hattyúk
kacsák
Ez a torta a legnagyobb, 24x37 centis sütőformámban készült, kakaós piskótalapok között tejszínes erdeigyümölcs krémmel. Ehhez azonos arányban használtam áfonyát, szedret és szamócát. Ez a krém elég lágy, talán nem is sikerült igazán szépen emiatt a bevonás - de rendkívül finom! (Igen, ez az az összeállítás, ami a tortáért nem rajongó családnál elfogyott pár óra alatt.) Nem szívesen turbóznám meg zselatinnal, kis bevállalósság még belefért! Bloggerina barátnőmmel, Andival (Desszertkével) beszélgettünk arról, hogy én ezeket a tejszínes krémeket szoktam használni a bevonómassza alá. A bevonómassza nálam ezt simán elbírja, nem olvad tőle. Jó ideje K2 (vagy Unidec) bevonómasszát használok, megenni viszont nem szeretem. Főleg amikor még valami egészen édes krémréteg van alatta. (Persze most már nagyon jó lenne, ha rászánnám magamat újabb anyagok megismerésére - de nehezen próbálok ki újdonságot, mert már előre úgy érzem, hogy nehezen áll majd rá a kezem.)
A madarakat előre elkészítettem, újra Alan Dunn házi virágmasszáját használtam hozzá! Vicces volt, ahogy szaladgáltam ki-be, hogy megnézzem, pontosan akkor hogyan is néznek ki ezek a madarak? (Kláritól most is fényképeket kaptam, ami alapján igyekeztem minél pontosabban megformázni a hattyúkat és vadkacsákat, majd később pedig a színeket.) Így készült két feketefejű hattyú, két barnás színű (gondolom ők még a rút kiskacsás korszakukban vannak - a mesebeli rút kiskacsákra gondolok itt) és hat vadkacsa.



Az utolsó daraboknál vettem elő a fényképezőt
Hattyúk és rút kiskacsák, meg a vadkacsák
A kacsák tollazatát vagy tízszer tanulmányoztam
 Hű, finoman fogalmazva is a figurakészítésemen van mit fejleszteni és pár év(század) gyakorlással talán sikerül valami igazán jót készíteni! Hát igen, közben sokkolom magamat továbbra is Viorica figuráival - legutóbb konkrétan csak figurák készültek nála, egészen elképesztő az a részletesség, amivel dolgozik! Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki hasonlóan őrült, hogy az egyik legjobbal akarja magát összehasonlítani! :)
A lényeg, hogy ezeket a madarakat viszont élmény volt készíteni! Olyan szépen lehetett alakítani és hát a hattyú és a kacsák is olyan jellegzetes formájúak, talán ez is megkönnyítette a dolgomat!
A víz most is hidegzselével készült. A tó színét igyekeztem kékes.zöldre színezni, olyan gyönyörű csillogása volt. A tópartot nem tűzdeltem tele náddal, hanem csak jelzésértékkel került a szigetre és egy-egy szegletbe. A parton kókusz, darált keksz és némi kakaópor szolgált a homok megfelelőjeként.


Az emberfigura. Hát, elég makacs és önfejű vagyok - ebben az esetben túlságosan is. Tudom, hogy tökéletesen alkalmatlan a K2 a figurakészítésre, de már csak azért is - majd énnekem sikerülni fog jelszóval ötödszörre is belesétáltam saját kis csapdámba és újra ezzel próbálkoztam. Kár volt. Remélem, most már - ha nem is más tapasztalatából, még ha nem is elsőre, de talán már a sokadik alkalommal talán tudatosul bennem és elfogadom, hogy ez az anyag erre nem való és legközelebb nem a lehetetlent akarom megdönteni, hanem erre alkalmas alapanyagot használok!


Nagyon örültem, amikor láttam Klárin, hogy az ő tetszését már biztosan elnyerte a torta! Szeretem nézni, ahogyan felfedezik az apró részleteket! Remélem, ez alkalommal is elfogyott a torta!
A tóparti relaxálásból pedig a hétvégén én is kivettem a részem, vasárnap öt-hat fokban, szitáló ködben mentünk ki négyen egy horgásztóhoz! Amikor kézzel fogható a csend, a közelben nincs senki más, csak a madarakat lehet hallani, még a szél se lebben, hű, nagyon jó! A köd sejtelmesen vonta magába a távolabbi fákat, ahogyan nézelődtem, mindig újabb és újabb, de már egyre homályosabb elemet fedeztem fel. A hideg és a sár ellenére ez volt a legjobb vasárnapi kikapcsolódás!



11 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik ez a tortád (is), klassz, hogy olyan részletgazdag. A kacsák pedig nagyon jók lettek, érdemes volt nagyító alatt lepingálni. :)))

    VálaszTörlés
  2. Szia, regota olvasgatom a blogodat....nagyon tetszenek a tortaid es foleg a hozza irott "mesek-magyarazatok". :) Tobbszor felismertem magam irasaidban...a felelmek, izgulasok, oromok, tervezesek....mind mind ismeros szamomra.
    Nagyon sok sikert, oromot es sok boldog klienset kivanok neked tovabbra is! Puszi
    Kati a zugolvaso!

    VálaszTörlés
  3. Minden részletében tökéletes torta. Nagyon tetszik az állatok részletessége és a tópart berendezése. :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jók lettek a figuráid! Meg a víz...meg a nádas....meg a homok...meg aaaa....

    VálaszTörlés
  5. Nagyon tetszik!!!!! Cuki kacsák, hattyúk, nagyon jó az egész összeállítás. Milyen jók lettek a vasárnapi képek is!

    VálaszTörlés
  6. Ismétlem magam: te művész vagy!

    VálaszTörlés
  7. Nagyon szép, aprólékos munka! A szaladgáláson jót nevettem, mintha csak magamat láttam volna. :)Mennyi ideig készítetted? Én mindig elhatározom, hogy lemérek egy tortát, mert utólag tuti alábecsülöm az időt, aztán csak nem értem, miért van már megint éjjel 2 óra...:)

    VálaszTörlés
  8. Bogyó, köszönöm!

    Pixie, örülök, hogy tetszik! A pingálás nem volt egyszerű, még a 000-ás ecset is hatalmasnak tűnt ehhez! Nagyon szeretnék egyszer olyan gyönyörű figurákat készíteni, mint amilyeneket nálad látok! :)

    Kati, örülök minden zugolvasómnak is! (a "legzugabb" olvasóim egyébként a barátaim, mert se nem jelentkeznek be, se nem szólnak hozzá, csak kibökik egyszer, hogy amúgy olvassák a blogomat) Nekem legalább olyan fontos az írogatás, mint a tortázás - örülök, hogy szívesen veszed a sztorikat is mellé! Köszönöm!

    Dia, kikérem magamnak, igenis, hogy nem tökéletes! :) De nagyon-nagyon szerettem kitalálni és megvalósítani minden részletét!

    Márti, jó ezt olvasni! Külön köszönöm, hogy nevén is nevezted a madarat!

    Katuci, igyekeztem az eredeti tó hangulatát és jellegzetességeit visszaadni. A vasárnapi ködös tópart meg annyira kihagyhatatlanul szép volt, muszáj volt megosztanom veletek!

    Marisz, köszönöm! Abból a szempontból igaz, hogy művész vagyok, hogy szeretek alkotni. Nagyon! Örülök, amikor olyan tortaötlettel állnak elő, ami magamtól soha eszembe sem jutna!

    Audrey, néha annyira kézenfekvő, hogy milyen kacsa, de amikor meg kellene formázni, akkor meg teljesen elbizonytalanodtam. Örülök, hogy ilyenekkel nem vagyok egyedül!
    Időben? Hát, pénteken megsütöttem, betöltöttem, kicsit megfaragtam, bevontam. Aztán este a madarak és a nád készültek el, ami meglepően gyorsan ment. Szombaton kb. 3-4 órát mókáztam még vele, tó-homok-emberfigura, nádak szurkálása, madarak elhelyezése. Utólag nem is értem, mi tartott rajta ennyi ideig...
    Sajna képtelen vagyok hajnalig tortázni, a fáradtságtól a kezem is remeg és olyankor egyébként is minden olyan lassan és vontatottan halad.

    VálaszTörlés
  9. Ez valami fantasztikus.....hogy van ennyi energiád, és időd erre a részletgazdagságra?! Csodállak érte! Fantasztkiusat alkottál Drága!

    VálaszTörlés
  10. Gabi, nagyon élethű a torta! És a madarak is! Csudiszép lett.
    Tudnál valamit írni az Ad masszáról? Már láttam hogy írtad pár helyen, és utána is olvastam, csak nem tudom mit érdemes beszerezni hozzá, vagy hol?

    VálaszTörlés