2011. október 18., kedd

Fekete-fehér esküvői torta, a valóra vált álom II. - Az összeállítás


Az esküvői torta előkészületeiről az előző bejegyzésben olvashattok!


Az esküvő napján, délután fél háromkor találkoztunk a lakodalom helyszínéül szolgáló étteremnél. Nagy izgalommal nézegettük már az autóknál, hogy ki mit hozott! Így ámultam Eszter  szépséges hófehér tortácskáin és Andi gyönyörű zöld orchideáin! Szerintem mérni lehetett volna a levegőben az adrenalint, szikrázott a levegő ettől az eddig teljesen ismeretlen és nagyon pozitív feszültségtől!
Amikor nem számít álmosság, fáradtság, hideg - csak menjünk és kezdjük már végre! Lehessen már látni, hogyan is mutat mindez egyben, az állványon! Végre válogathassuk a szalagokat és tehessük fel a virágokat!
Az étteremben persze tökéletes értetlenséggel néztek ránk, hogy miért akarunk mi helyet és minek kell nekünk még asztal is, miért olyan nagy dolog egy tortát összeállítani? Pedig bőven volt hely, egy használaton kívüli teremben... Valószínűleg az igazi cukrászok az igazi esküvői tortákat nem így fejezik be, hanem csak épp egymásra teszik és kész.
Viszont ez most csapatmunka volt és nagyon nagy szerepe volt a csapat minden tagjának, hogy a tortát így fejeztük be, ahogy. A közös díszítés elérte célját, hiszen olyan ötletekkel rukkolt elő hol egyikünk, hol másikunk, ami még harmonikusabbá tette az összképet! Hihetetlen, de több, mint négy órát töltöttünk el a megérkezéstől számítva odáig, hogy asztalra tegyük és megfelelő helyen "parkolópályára" állítsuk a tortát.

Az orchideák - zöld porfestékkel színeztük őket


Először még néhány orchidea festését fejeztük be. Andi ugye állandó pörgésben van, még aznap délelőttre is készült nála torta otthon. Így legalább ebből is kivehettük a részünket!

Igen, ez Bence fotója - nagyon tetszik!
A következő lépésben a fehér torták megkapták finom, szaténos csillogásukat. (Tekintettel arra, hogy itt még elég csúnyán néztek ránk az étteremben, így ez a művelet kint történt...)
Ezután a tortákat szalagokkal díszítettük, helyükre tettük, felkerült a monogram. Jó volt látni ezt a hatalmas építményt, imádtam, hogy mennyire érvényesült minden ötlet, mindezt úgy, hogy nem rikított ki egyik sem - hanem igazán kellemes összképet adtak. Olyan összképet, amiben később el lehet veszni, keresgélni a részleteket és felfedezni azokat a finomságokat, amik mégis akár erős kontrasztot is adtak!

A hófehér torták a fekete szalaggal - imádtam!
Pepe illeszte be a legfelső plexit az előzőleg átfúrt tortába
Lebegő torta
A fekete szalag végül felülre került :)

Középen van a szalag? Egyenes?
A legfelső torták - "középen van???"
"Nem sok a fekete?"
 Andi virágai meseszépek lettek, igazi csillagos ötösre vizsgázott - ráadásul ezelőtt nála összesen egyetlen cukorvirág készült! Élmény volt elrendezni őket a tortán! Persze itt is érvényesült az elv, miszerint több szem többet lát - egymást ellenpontozva sem több, sem kevesebb virág nem került a tortára.

Eszter és Andi rendezték el a virágokat - egyikük még többet akart feltenni, másikuk meg még ezt is sokallotta :)
Kicsit aggódtunk, hogy elég stabil lesz-e a tortaállvány, szerencsére teljesen jól vizsgázott és remekül működött minden ötletünk ezzel kapcsolatban! A biztonság kedvéért azért két részletben mozgattuk!
A tortán így - a szalagokon kívül - minden ehető volt, az állványon kívül merevítést nem használtunk a tortában.

A mi kis csapatunk: Mummy - Gabi - Pepe-Eszter
Adrenalin helyett már leginkább szerotonin volt a levegőben :)
A második közös gyerekünk...
Nagyon örültem, hogy Eszter elhívta Molnár Bencét, aki gyönyörű fotókat készített az összeállítás folyamatáról és a tortáról! Én tulajdonképpen annyira el voltam mélyülve a torta körüli tennedőkben, hogy Bencére először itt tudtam figyelni. Jó házigazdaként három óra után jutott eszembe egyáltalán, hogy megkérdezzem, szomjas, vagy éhes-e valaki? (Ráadásul még segített a tortát asztalra tenni és kivinni, ahol másik asztalra tették át - amin bevitték a vacsora után.)



Persze pózoltunk külön-külön is a tortával! :)

Egyszerű fehér abroszon került végleges helyére a torta, nagy üvegkelyhekben mécseseket tettünk köré - nemes egyszerűséggel kiemelve a tortát. Mert, mint tudjuk, a kevesebb néha több.

Az utolsó fotó kint - egy perc múlva már vitték is be
A feszültség elégedettséggé változott, hiszen ott volt a torta, amit mi megálmodtunk! Általában könnyen találok szavakat az érzéseim kifejezésére, de ez most nem az az alkalom volt! Több napi, sőt több hónapi készülődés után végre teljes fizikai valóságában ott volt A TORTA. Tudtam, hogy ilyen lesz, tudtam, hogy szép lesz, tudtam, hogy a lányokra mindenben számíthatok, mert annyira ügyesek és a szépérzékük is nagyon megbízható! Amiben én akadtam volna el, ott ők tudták, hogy hogyan oldjuk meg. Apróság ez a szalagos díszítés is, de annyira meghatározza az összképet!
Igyekeztünk a fekete komorságát némileg oldani, így kerültek masnik a kis tortákra. A menyasszony ruháján lévő szalaggal harmonizált a felső torta masnija és a leomló szalagok.
Kimondhatatlan öröm volt mindezt látni és átélni! Igazi álmom vált valóra azzal, hogy esküvői tortát készíthettem, mégpedig olyat, amilyenről valóban álmodtam!
Eszter, a menyasszony és Tamás, a vőlegény igazán belevaló páros! Azért itt vidéken kissé merész vállalkozás a fekete szín ilyen intenzív használata esküvőn, bár a zöld igazán üdévé tette az összképet! Remek választás volt a helyszín, a dekoráció, a menyasszonyi ruha és a koszorúslányok (szintén fekete-fehér) ruhája. Igazi mulatós hangulatot varázsolt a zenekar, a vőfély pedig nem csupán a hangulatot fokozta, hanem precízen irányította/felügyelte az események menetét. A társaság pedig egyszerűen csúcsszuper volt - felénk jót szoktak mulatni a lakodalomban, de most szombaton mindenen túltett a hangulat! Úgy gondolom, ez a különleges torta a lehető legmegfelelőbb helyre került.

Millart Dekoráció
 További képek a dekorációról a Facebook/Millart Dekoráció oldalán.
Eszter és Tamás ma délután hozták el nekem a tortaállványt és élmény volt hallgatni a beszámolójukat, hogy mi minden történt az ő szemszögükből!
Bizony, az esküvői torta merőben eltérő műfaj, mint amit megszoktam. A születésnapokon a torta szinte a legfontosabb eleme az ünnepségnek. Egy esküvő viszont nem (csak) a tortáról szól! Elsősorban a menyasszonyról szól és a vőlegényről! Mellette még sok-sok fénypontja van egy ilyen napnak, ettől is olyan páratlan esemény! Pedig de szívesen hívtam volna őket, hogy máris, hogy azonnal nézzék meg, mit alkottunk! Természetesen nem tettem, hiszen akkor mi lett volna a meglepetéssel amikor megkapják a tortájukat?
Még most sem hiszem el, hogy ilyen csodát alkottunk! Benne volt szívünk-lelkünk, minden mozdítható energiánk! Nem volt egyszerű, hiszen amatőrként ez hatalmas kihívás volt! Annyi hibalehetőség volt benne, mégis azon a napon minden sikerült, amit elterveztünk! Sőt, ha mondhatom, még jobban sikerült, mint amit el tudtam, vagy el mertem képzelni.
Akkor nyugodtam meg valamennyire, amikor fél11-kot bevitték a tortát és láttam, hogy egyben marad! Ahogy körbeállták és nézegették és fotózták, az leírhatatlan érzés volt. Ott, több, mint 300 vendég láthatta a remekművünket. Ritkán vagyok elégedett a végeredménnyel, de most kimondhatatlan büszkeség fogott el. Tényleg nem tudom szavakba öntetni!

Fotó: Németh Norbert www.n2photo.hu


www.n2photo.hu
www.n2photo.hu www.n2photo.hu
www.n2photo.hu
 Nem tudtam úgy megnyugodni mégsem, mint egy születésnapi torta után. Sokkal nagyobb fáradtság és izgalom előzte meg ezt az egészet, mint ami egy perc alatt képes nyomtalanul elmúlni, átadva a helyet a megnyugvásnak és megelégedettségnek...
Itt szeretném megköszönni mégegyszer kedves Eszter és Tamás, hogy így bíztatok bennem. Eszter, neked külön köszönöm a kitartást, hogy nem adtad fel és ragaszkodtál ahhoz, hogy képes vagyok rá! Kívánom, hogy sokáig emlékezzetek erre a napra, legyetek mindig ilyen vidámak és boldogok! Nagyszerű párost alkottok!
Kedves Eszter és Andi barátnőim, a ti biztatásotok nélkül nem mertem volna bevállalni ezt a projektet! Eszter, köszönöm, hogy ennyire maximalista voltál a tortákkal! A menyasszony a te tortádat szegte meg elsőként és bár csak a csokis sütikért rajong, ezt mégis nagyon-nagyon dicsérte! Pont tökéletesek lettek és bőven túlteljesítetted a "30 százalékos arányt", mert minden oldalról mesés tortácskák készültek a legjobb glazúrral!
Eszter, köszönöm, hogy elhívtad Bencét és még arról is gondoskodtál, hogy egy szép és különleges csokoládé válogatással háláljuk meg a munkáját!
Bence, csodálatos képeket készítettél! Köszönjük! Hidd el, mi a blogírásunk kezdete óta áhítozunk azután, hogy készüljön egy jó kép egy jó tortánkról! Most bőven túlteljesült minden vágyunk! :)
Andi, te aki lassan már leszoksz az alvásról, köszönöm neked, hogy belevágtál az orchidea gyártásba - pedig volt viszontagság bőven! Ma mesélte a menyasszony, hogy amikor szegni kezdte a tortát, az egyik barátnője bökdöste, hogy ott állnak a gyerekek sorban, hogy virágot kapjanak. Ő meg hirtelen el sem tudta dönteni, hogy odaadhatja-e nekik a virágot - végül igazi virág lett mégis, vagy ez cukorból van! Ezek az orchideák megkoronázták a tortát! :)
Pepe, neked is megköszönöm, hogy állandóan bátorítasz a tortázás terén és nem, hogy nem hátráltatsz, de még segítesz is nekem! Magamtól képtelen lettem volna ilyen állványt kitalálni és legyártatni! Ráadásul a noszogatásod külön jól jön, enélkül még a tortához való nagybevásárlásig sem jutottam volna el! :)
Nagyon sokat köszönhetek hazai tortás bloggereknek, akik számtalan praktikát, receptet, tanácsot és ötletet adnak közzé, hiszen mindent netről tanultam meg. Külön köszönöm Lengyel Józsefnek, hogy gyönyörű tortáit blogján teszi közkinccsé! Sok-sok inspirációt kaptunk ehhez a tortához az ő munkáiból, ilyen ötletek alapján készült a masni és a szalagok, valamint Eszter finom glazúr pöttyei!
Jól esett most kiírni magamból mindazt, ami ezzel a tortával történt! Hatalmas esemény volt részemről ez az egész, egy igazi álmom vált valóra!
Andival és Eszterrel megbeszéltük, hogy egyszerre tesszük közzé bejegyzésünket, hogy ne is befolyásoljuk egymást az írásban. Sok-sok apró részlet kimaradt, sokat nevettünk, sokszor pedig egymást idegesítettük a saját idegességünkkel, aztán ha kellett, akkor ott volt a bátorítás is! Teljesen jól kiegészítettük egymást a csapatmunkában - pedig velem néha tényleg nehéz együtt dolgozni. Ez most mégis annyira nagyon jól működött!

Mummy Sütödéje blog - Andi bejegyzése a tortáról itt
Receptelő blog - Eszter bejegyzése a tortáról itt

Bejegyzésem a nagy nap előzményeiről itt

Igazán élvezetes volt egy csapatot alkotni! Remélem, még torták hosszú sorát készítjük el közösen!

19 megjegyzés:

  1. A hideg futkosott rajtam a jó érzéstől, ahogy soraidat olvastam. Egészen más volt valóban olvasni a 2 vagyis a 3 bejegyzést a tortától. Nem is tudok hiretelen mit mondani, csak akadoznak a szavim.
    Köszönöm! ;-)

    VálaszTörlés
  2. Csodás torta, csodás fotók és csodás leírás! Gratulálok nektek!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon gyönyörűséges lett! Gratulálok nektek, profi munka! A képeken sötétkéknek látszódik, de így is úgy is szép!

    VálaszTörlés
  4. Lányok fantasztikusak vagytok! Gyönyörű lett a torta és annak minden éke :)
    Gabi, megkönnyeztem a soraidat...érződik az a végtelen szeretet és elszántság amivel (nem csak ezt) a tortát készítetted, készítettétek. Csak gratulálni tudok és kívánok még nagyon sok ilyen, vagy még ezt is túlszárnyaló kihívást.

    VálaszTörlés
  5. Ez maga a megtestesült álomtorta. Nem is találok szavakat, hogy ezt tényleg ti és tényleg így... Erre nem illik azt írnom, hogy gyönyörű vagy meseszép, talán káprázatos. Végig izgultam a beszámoló közben, hogy minden rendben menjen. Nagyon jó kis trió vagytok így hárman, remélem, még sok munkátokat csodálhatjuk. Az ifjú pár nagyon örülhetett, ilyen tortát nem sokan kapnak és az íze is csodás lehetett.
    Még mindig nem hiszek a szememnek. Annyira vártam, hogy milyen lesz és magasan túlszárnyalta az elképzelésem. Annyira stílusosak a színek, a formák, az összeállítás, az egész. Hatalmas szintet ugrottál (ugrottatok meg).
    Megyek is, olvasom Eszter és Mummy beszámolóját is.
    Köszönöm a beszámolót, élmény volt olvasni.

    VálaszTörlés
  6. Én itt is csak azt tudom mondani amit Mummynál...lenyűgöző :)
    Gratulálok Nektek

    VálaszTörlés
  7. Fantasztikus lett, igazán jó kis csapatot alkottatok!

    VálaszTörlés
  8. Eszternél már írtam, hogy nekem olyan az egész a képek alapján, mintha az Esküvői tortacsodákat nézném. :) Fantasztikus torta lett, nagyon dizájnos, a kivitelezés pedig tökéletes.

    VálaszTörlés
  9. Eszter, én köszönöm! A közreműködésedet, az ötleteidet és azt, hogy elhívtad Bencét! Ezektől a képektől nekem elállt a szavam!
    Annyira jó volt veletek együtt kivitelezni mindezt!

    tortabirodalom, mist aztán tényleg beleadtunk mindent! Nekem pontosan ezt jelenti egy esküvői torta, ami sikerült elkészítenünk!

    M@rti, köszönjük! A képeken a virágok is inkább sárgásak, pedig élőben lime zöldre festette őket Andi! :)

    Ildyco, utólag nekem is hihetetlennek tűnik ez az elszántság! Megszűnt a világ, csak erre koncentráltam és valahogy minden működött! Igaz, nagyon sok előkészület és tervezés volt benne - de ilyenkor azért annyi minden közbejöhetett volna! Soha még ekkora tortát nem készítettem, töltöttem, a bevonásról nem is beszélve. A fekete szín se könnyű eset...
    Nagyon köszönöm a soraidat!

    Katuci, ha valami okból elveszíteném az emlékezetemet és mások mondanák nekem, hogy mit készítettem/készítettünk, akkor nem hinném el én sem. Ahogy kezdett összeállni a torta, olyan tökéletesnek tűnt, annyira hihetetlen volt az egész! Persze volt izgalom bőven!
    Ezek a színek együtt nagyon mutatósak, persze kell ehhez bevállalósság bőven! Gyönyörű volt, ahogyan az esküvőn mindent eköré a három szín köré álmodtak meg!
    Talán most jutok el odáig, hogy kezdek lenyugodni, mert napokat izgultam, sőt idegeskedtem, hogy minden stimmeljen, a méretek, az állvány, a piskóta/töltelék, a bevonás. Minden lehetőségre felkészültünk, szalagtengert szereztünk be, hogy biztosan legyen elég! :)
    Tényleg valóra vált egy álom, sőt, talán többünk álma is!
    Nagyon köszönöm a kedves soraidat, sokat jelent nekem a visszajelzésed!

    Fanó, amikor nézegettük a kész művet, akkor mi is lenyűgözve éreztük magunkat. A torta ölelgetése és szinte puszilgatása nem egy beállított kép volt, ez valahogy teljesen szívből jött.

    Elif, nagyon örülök, hogy két ilyen tehetséges csajjal ismerkedtem meg a blogjaink segítségével. "Első közös gyerekünk egy ló volt", amit akkor alkottunk, azt külön-külön már nem sikerült annyira jól rekonstruálni. Azt hiszem, ez igaz erre a tortára is! :)

    Audrey, nagyon érdekes volt, ahogyan az étterem pincérei pfujjoltak először ránk a tortáink és a felvonulásunk miatt (ennyit arról, hogy külön-külön mit néztek ki a tortákból). Aztán ahogy alakulgatott, akkor már nagyon megváltozott a tekintetük, szinte ők is élvezettel nézték, ahogyan "építünk". Külön érdekes volt, ahogy Bence fotózott minket (bár annyira csendben és észrevétlenül tette a dolgát).
    Szerencsére a lányok partnerek voltak ebben a játékban! Ezek a színek nagyon ütősek voltak együtt, emiatt is annyira egyedi!
    Én rettentően élveztem ezeket a tortákat készíteni és összeállítani, a dekorálás a lányokkal nagyon nagy élmény volt! Minden szerencsésen alakult, erről sem szabad megfeledkezni!

    VálaszTörlés
  10. Én is fényezlek akkor titeket, bár magatoktól is tudjátok, hogy ez mennyire jól sikerült! :) Szép a torta és szépek vagytok ti is! Várjuk a további alkotásokat :))

    VálaszTörlés
  11. tejszínhab, köszönjük a fényezést! Ismétlem magamat azzal, hogy reméltem, hogy szép lesz, de talán még én magam sem álmodtam ilyen végeredményről! Mindezt a csapatmunka hatásának tulajdonítom! A kevés alvástól és fáradtságtól sajnos csak a torta lett szebb, rajtam igazán nyomot hagyott az aggódás! :)

    VálaszTörlés
  12. Hűűűűűűűűűűű, Gabi, vagyis lányok, ez naggyon nagyon szép lett! Elájulok tőle komolyan.
    Precíz, egyenletes, jók a színek, a színkombinációk, ha legközelebb férjhez mennék tudnám ki készítené el a tortámat...:-D :-D
    Emelem kalapom, minden elismerésem.

    VálaszTörlés
  13. Na tessék... Most tudtam csak elolvasni a bejegyzésed! 23órán keresztül kapartam a falat, hogy végre...végre elolvassam!!! :)Még mindig a hatása alatt vagyok! Eszméletlenül, hihetetlenül jó volt minden egyes pillanata!!!! :) Igazi csapatot alkottunk,és igazad van,én is úgy éreztem kiegészítettük egymást! Számomra nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy bevontál a projectbe és veletek dolgozhattam!!! Köszönöm a bizalmat és hogy hittél bennem és a virágaimban! :)A gyémántmintázó használata című tanfolyamodra pedig elsőként szeretnék jelentkezni!!!! :))

    VálaszTörlés
  14. Gratulálok lányok! Nagyon klassz csapat vagytok. Jó volt nézni és olvasni a torta születését. Álomszép! :)))

    VálaszTörlés
  15. én még mindig nem tudok magamhoz térni, mennyire csodaszép ez a torta. Meg hogy mind a 3an milyen tip-toppok volttok, miközben összeraktátok :)

    VálaszTörlés
  16. Szuper ízléses! Nagyon ügyesek vagytok lányok! Szívből gratulálok nektek! :) Annyira jó lehetett közösen kidolgozni egy ilyen nagy projektet! :) Irigyellek ám titeket! ;)

    VálaszTörlés
  17. Gratulálok!
    Ez a torta tényleg egy álom...
    örülök neki, hogy ilyen jól sikerült a megvalósítás és az együttmüködés...
    a végeredmény magáért beszél....
    Csak így tovább, csajok!

    VálaszTörlés
  18. Csatlakozom az előttem lévőkhöz!Nagy gratuláció!Csoda szép munka született belőle!Együtt éreztem,a sorokat olvasva,mikor már minden tálban,krémek sorakoznak,és a pulton egy tenyérnyi hely sincs...:)))
    Még egyszer hatalmas ováció és gratuláció!!!Nagyon ügyesek vagytok!

    VálaszTörlés
  19. Gyönyörű lett! Hogy hogy így együtt készítettétek?
    Állványt külön csináltattad?

    Ügyesek vagytok!

    VálaszTörlés