2011. augusztus 8., hétfő

1 nap, 4 bemutató, 6 óra, 95 tortamániás, 600 km, 1000 új információ

....mindez Komáromban, a Torta dekor és cukor show apropóján!
Próbáltam tényszerű és frappáns címet kitalálni ehhez a bejegyzéshez. Nem volt egyszerű! :)
Jöjjön tehát a sztori Gabi-módra!
Kricky blogját talán azóta követem, amióta én is írogatom az enyémet. Valahogy úgy gondolom, hogy tortás-blogger körökben már mindenki ismeri Kricky nevét. Főleg airbrush-sal fújt különleges formatortái, letisztul stílusa jellemzik munkáját. Egyelőre szintén hobbi tortás - bár már megszerezte a cukrász végzettséget. Már az egy éves blogszületésnapjára is nagyon szívesen mentem volna, de akkor még teljesen kezdőként nem hatalmasodott el rajtam annyira a tortamánia, hogy egy egész napra elutazzak pár óra tortabemutató kedvéért. Szépeket és egyedieket alkot, a blogját is szívesen kísérem figyelemmel - szépen motoszkál is bennem azóta, hogy én is akarok cukrászatot tanulni! Természetesen láttam és hallottam a komáromi bemutatóról, ám mivel szinte kezdetektől fogva szó volt egy szegedi bemutatóról, így el sem gondolkodtam, hogy elmenjek Komáromba is! Bár valahol tudat alatt már elkezdtem kárpótolni magamat azzal, hogy kerestem Kricky-t, hogy közreműködjek a szegedi program szervezésében!
Már sokszor mondtam, hogy ez a tortaázós-blogolós téma sok új barátot és sok új inspirációt hozott, kicsit megkavarta az állóvizet - így nem is lehetett volna másképpen, végül kedves tortázós barátném, Mummy írt, hogy mi lenne, ha elmennénk mégis Komáromba? Szinte utolsó pillanatban, még sikerült kicsit átszervezni a hétvégét és így szabad volt a vasárnap!
No, térjünk a lényegre, hol is kezdjem? Jöjjön megint a jó öreg szisztéma, haladjunk kronológia szerint!
A bemutató napján már hajnali négykor felriadtam, hatalmas izgalommal vártam a rendezvényt! Még egy kevés alvás belefért, aztán valamivel 8 előtt nyakunkba vettük az országot Andival (aki Mummy). Bár már találkoztunk, a közel három órás út alatt bőven volt miről beszélgetnünk! Némi kitérő után könnyen megtaláltuk a bemutató helyszínét és újra komoly izgatottság lett rajtam úrrá, hogy hűűűűűha, tortabemutató!
Sajnos az első pár percet lekéstük, pedig igazán kíváncsi lettem volna a "bemutató bemutatójára". Képzeljétek el a helyzetet, száz torta-rajongó egy teremben! Akkor már mindenki Lenkére figyelt, aki már benne volt rendesen a virágok elkészítésében! Még az ajtóban sikerült megismerkedni Némóval is, róla is hallottam, a Fcebook-os játékában pedig nagy reményekkel indultam a karamell tanfolyamért! Aztán ahogy haladtunk befelé, következett Kricky. Nagyon örültem, hogy végre élőben is láthattam. Nagyon kíváncsi vagyok azokra az emberekre, akiknek ismerem a blogját, a tortáit, a tortás sikerélményeiket, néha a kudarcaikat is. Mert ugye amit nem lehet igazán átadni, az a személyes kisugárzás. Andi ismeri Krickyt, aki invitált minket a kulisszák mögé. Ott végre sikerült is bemutatkoznom (hű, mert fura az, amikor ismersz is valakit, meg nem is...) Farkas Vilmos már ismerősként üdvözölt, gyakori vendég vagyok a blogján, vele a Verdás tanfolyamán már személyesen is találkoztam. Örülök, hogy végül ő is el tudott jönni! Aztán a helyzet azt hozta, hogy én is közelről, a művészbejáróból láthattam a bemutatókat.
Földi Lenke oldalát is biztosan sokan ismeritek, a tortái mellett ő a cukorvirágok készítésében merült el igazán. A bemutatóján a rózsakészítést láthattuk kétféle kiszúróval, illetve egy orchideát állított össze előttünk. Nekem nagyon új a drótos virág témája, bevallom még egyetlen egyszer sem kutakodtam a témában, így teljesen új volt a technikai oldala a dolognak. Lenke szívesen válaszolt a kérdésekre, amik rendesen záporoztak is felé miközben végtelen türelemmel készítette a cukorvirágokat.






Aztán Vilmos vont be két hungarocell "műtortát", látványos volt ahogyan a zöld masszából kialakította a leguánt (amit én gyíknak és gekkónak is tituláltam, tévesen). Bár a hőség egyáltalán nem kedvezett a munkájának, nagyon gyorsan elkészült a mű! Ahogy beszélgettük, Vili gyors, mint ahogy egy YouTube felvételen, pikk-pakk ott van a kész remekmű a keze alatt! ...és végig olyan nagyon egyszerűnek tűnik minden művelet, mellé pedig színesen kommentálta is a látnivalókat!




 Ezután egy ebédszünet beiktatásával folytatódott a program. Közben, ahogy kicsit kiürült a terem, sikerült közelebb férkőzni a kiállított tortákhoz és a karamell díszmunkához, valamint az elkészült leguános tortához is! Kricky hozta a táska tortát és a steak tortát, ezek élőben még látványosabbak. Ahogy ez lenni szokott a saját tortáinknál is, hogy a legjobb fotó sem tudja tökéletesen visszaadni az eredeti torta hatását! Különös, hogy a táskát sokkal nagyobbnak gondoltam, nagyon cuki torta valójában. A steak pedig hihetetlen, mint egy igazi félig átsült husi! Lenke is hozott jó néhány virágot, ezeket már láttam néhány napja a honlapján, azért most még inkább elnézegettem a részleteket, a kidolgozását, a színeket. Közben csak azon kattogott az agyam, hogy mennyire nagyon alaposnak kell lenni egy-egy ilyen virág elkészítésénél!




Némó karamell díszmunkája is lenyűgöző. Őszintén, nem vagyok egy nagy karamell rajongó, bár különösebben nem is nézegettem, milyen lehetőségek rejlenek ebben az anyagban. Alapvetően nem ismerem a technológiáját sem a karamell készítésének és a megmunkálás technikája is tökéletesen ismeretlen számomra. Szerencsére már van egy-két olyan inspiráció, ami miatt úgy érzem, érdemes ismerkednem ezzel az "ágazattal" is. Némó díszmunkáját is láttam már neten, ami elsőre lenyűgözött, az a hatalmas mérete. Másodszorra pedig az élek kidolgozása. Érdekes anyag, az biztos!
Ebéd után Kricky kezdte a bemutatóját, egy kutyust formázott meg és azt fújta meg airbrush-sal. Most újra felhívom mindenki figyelmét, hogy vagy 32 fok volt a teremben, a kutyus kijött a hűtőből, "hőgutát kapott" szegény állat! Aki már valaha kipróbálta, hogy hogyan viselkedik egy bevont torta, sőt egy bevont formatorta, ami kutya alakú és aminek a feje nyilván kicsit előrenyúlik, hű, az nem hiszem, hogy szívesen ismételné meg ugyanezt közel 100 nagyon figyelő szempár előtt! A színek életre keltették az állatkát, ami szerényen gubbasztott az asztal közepén. Édes kis szemekkel figyelte, várta sorsát! A meleg és a fej súlypontja együttesen okozott némi kellemetlenséget, de Kricky teljesen profin kezelte a helyzetet.



Egy másik, csiga alakú tortát is hozott Kricky, amit néhány önként jelentkezővel együtt festett meg, előbb airbrush-sal, majd ecsettel fejezte be a csigát. Nevet is kapott, akárcsak a leguán! :)
Amikor nagyon-nagyon akarok figyelni, akkor egyszer eljön az a pont, amikor megtelik a memória és onnan kezdve szita lesz az agyam. Nekem ez kb. itt következett be, amikor jól esett kicsit cseverészni - ami szintén nagyon érdekes volt! Egy kávé mellett megbeszéltük Lenkéékkel, hogy néhány évvel ezelőtt ők hogyan kezdték a tortázást. Azt hiszem, amikor én belemerültem a blogok nézegetésébe, még jóval kevesebb tortás témájú bloggal lehetett találkozni. És most tudatosult bennem, hogy valójában tavaly december óta készítek tortákat úgy szinte heti rendszerességgel. Előtte összesen öt torta készült nálam egy év alatt, édes kis játék volt már akkor is. Most egyébként kíváncsiságból összeszámoltam, mennyi tortám is készült, kicsit meg is lepődtem. Eddig kevesebb, mint ötven tortám készült, a bevonatos torta kategóriában. Jó, még nem vagyok reménytelen eset, még az első ötven az csak bemelegítés volt! No, de vissza a témához!
Közben Vili még némi csokidíszítési rejtelmekbe avatta bele a résztvevőket, így készült csoki lánc és csokoládé fakanál is! Sajna tökéletesen fotózhatatlan szögben volt hozzám képest, így erről nem készítettem képet.
Némó is előkészült a karamellhez, ami nekem tökéletes vegykonyhának tűnik a lámpával, a szilikon(?) lapok sokaságával, a kesztyűvel. Aki már próbálta, az elsőként az anyag elviselhetetlen forróságát említi. Érdekes volt nézni, ahogyan lágyulnak az átlátszó, fehér és zöld színű masszák és figyelni Némó kezét, ahogyan húzta és alakította a karamellt. Közben természetesen ő is egy sor hasznos információval és tippel gazdagította a jelenlévőket.



Mivel előttünk még hosszú hazaút állt, így nem tudtunk a rendezvény végéig maradni - így nem láthattam már Némó kész munkáját és a tombolaajándékokat és nem tudtunk még egy utolsót beszélgetni búcsúzóul.
Észrevettétek már, hogy vannak olyan emberek, akik rettentően élvezik azt amit csinálnak? Észrevettétek már azt, hogy ezek az emberek előbb-utóbb komoly sikereket is elérnek, ha folyamatosan ezzel az örömmel, lelkesedéssel és kitartással szeretik azt, amit csinálnak? Észrevettétek már, hogy ezeknek az emberekből mennyi energia árad? Beszélgetsz velük és ragályos a pozitív kisugárzásuk, dinamikájuk! Persze sokan azt gondolják, hogy igen, neki biztosan könnyű. Mert ...ezért, vagy ....azért! De nap, mint nap, lenne-e, van-e bármi, ami iránt mi tudunk ennyire lelkesedni, amiben tudunk ennyire hinni, amiért van bátorságunk áldozatot hozni? Még a kudarcok után is? Mert sokszor csak ezen múlik!
Jó látni ilyen embereket, jó velük találkozni. Tegnap is volt szerencsém ehhez, aminek nagyon örülök!
A bemutatón valóban ezer információt láttunk, hallottunk. Néha legszívesebben egyszerre tanulnék drótos virág készítést, meg torta dekorálást és szeretnék, már csak azért is megtanulni kicsit karamellezni, szeretném már a saját airbrushommal megfújni a saját tortámat és végtelenségig csak újakat tanulni a tortázás számtalan vállfajából. Azt már kristálytisztán látom, hogy mindent nem lehet tökéletesen elsajátítani, de a bemutató jó kis ízelítőt adott néhány lehetőségből!
Talán még annyit, hogy sokan voltunk tegnap és biztos vagyok abban, hogy netről, blogokról már sokak tortáját láttam. Jó lett volna mindenkivel személyesen megismerkedni, kicsit beszélgetni és blogcímeket cserélni! Nagyon örültem azoknak, akikkel "egymásra akadtunk", mint ismeretlen ismerősök! A nap célja a bemutató volt és nem bloggertalálkozó - amit még az idő szűke miatt sem lehetett volna megvalósítani.
Végezetül le a kalappal, ennyi embernek "kenyeret és cirkuszt" adni, nem kis vállalás! Aki már volt házigazdája, szervezője egy ekkora rendezvénynek, az biztosan tudja, nem egyszerű feladat ez. Gondoljunk csak bele, egy nagyobb vendégség is mekkora zűrrel jár néha! A bemutatók lebonyolítása is sok előkészülettel járt, Némó például "egy tonna cuccot hozott" (már fáradt voltam, amikor olvastam, nekem egy tonna cukor jött át...)!
Már várjuk a szegedi bemutatót, ami információim szerint szeptember végén lesz leghamarabb. Végre, lesz időm rendesen készülni nekem is valami fincsi tuti édességgel! Remélem, minél többen eljöttök és lesz alkalmunk személyesen is megismerkedni!

Legvégül ide linkelek mindent és mindenkit, akit itt említettem:

útitársam,  akinek köszönhetően Komáromban is otthon érezhettem magam: Andi, azaz Mummy
kedves bloggerina barátnőm, aki nem tudott eljönni, de többször is emlegettük, Eszter

Akik a bemutatókat tartották:
Kricky
Földi Lenke
Farkas Vilmos
Némó, azaz Németh Zoltán

Sikerült megismerkednem M@rtival, akinek nagyon-nagyon örültem és aki rendkívül finom sütikékkel vett le minket a lábunkról,
valamint számomra egy két hete újonnan felfedezett blog, a Kosher cakes tulajdonosával, Zsófival
...most javítottam a linket Zsófinál! Szívesen ajánlom mindenkinek a blogját, gyönyörű édességekkel, tortákkal találkozhattok!
Ismerős kissrácok Dávidúr és Balu kapitány, a kicsik között ők voltak a házigazdák, Kricky olykor kommentálta is, hogy fia hangját lehet éppen leginkább hallani! :)

Apróság a legvégére: a Facebook-on elindítottam a homoktorta oldalt,  ahol talán még sokrétűbb információcserére van lehetőség, a személyes oldalam pedig megmaradhat a családomnak és barátaimnak.

13 megjegyzés:

  1. Nagyon jó volt élőben találkozni veletek, és tényleg iszonyú fura bemutatkozni olyanoknak,akiket már "ismerek".
    Zsófi

    VálaszTörlés
  2. Azért a blogodat is frissíted, ugye? Szívesen olvaslak ám :)

    VálaszTörlés
  3. tortcake Zsófi, örültem neked nagyon! :))))

    tejszínhab, naná, hogy a blog lesz az elsődleges - mármint a tortaimádatom után! :))) Örülök, amikor ilyen visszajelzéseket kapok!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon-nagyon örültem, hogy eljöttetek, és hogy megismerhettelek!!!!

    Szuper a beszámolód! jó olvasni más szemszögéből is!

    VálaszTörlés
  5. Megint egy élvezetes bejegyzés. Mintha ott lettem volna.
    A tortázással kapcsolatban ugyanilyenek az érzéseim, bár sosem fogalmaztam meg ennyire egyértelműen. Azt hiszem a legtöbb (kezdő-középhaladó) tortás hasonlóan érez, gondolkodik.
    Ezer technika, egyikkel szebb dolgokat lehet készíteni, mint a másikkal. Könnyűnek tűnnek, aztán egyikről-másikról kiderül, mégsem az, de annál nagyobb öröm, ha elsőre egész jól sikerül, aztán gyakorlás után még jobbra, egyre jobbra.
    Bár szerintem az a legnagyobb siker, ha kialakul az ember saját stílusa, s olyan tortákat készít, amire ránéznek, s megmondják, ez tuti a tiéd, más nem is készíthette, csak te. Ez már a haladó-profi (művészi?) szint.

    VálaszTörlés
  6. Örülök, hogy eljöttetek, és örülök, hogy megismertelek - most már személyesen is Téged is és Andit (Mummy-t) is. Remélem, lesz még alkalmunk találkozni. A szegedi találkát nem garantálom, kicsit messze van :-)
    Nagyon jó, hogy egy kis szakmai leírást is vittél a beszámolódba!
    Puszi!

    VálaszTörlés
  7. Nagy élmény lehetett ez a bemutató! Köszönet a részletes beszámolóért!
    Nem hallottam még a szegedi bemutatóról, bár oda lehet, hogy elmennék.

    VálaszTörlés
  8. Szia Gabi.
    Nagyon köszönöm Neked ezt a beszámolót.Nagyon készültem ide,mert hát szinte a szomszédomban volt,de sajnos az élet úgy hozta,hogy nem lehettem jelen,viszont az írásodnak köszönhetően mégis részese lehetek ennek a csodálatos eseménynek.bízom benne,hogy egyszer majd teljesül az álmom és végre én is a saját szememmel láthatok ilyen fantasztikus dolgokat :)

    Továbbá megjegyezném,hogy mióta nem volt lehetőségem látogatni az oldalad csodaszép dolgokkal gazdagodtál.Gratulálok hozzájuk.

    VálaszTörlés
  9. Kricky, örülök! :)

    Galagonya, már le sem tagadhatnám, hogy imádok írni!
    Azon a ponton vagyok, ahol nagy-nagy igyekezettel keresem, hogy mi is az én tortás-stílusom. De őgy látom, ehhez végig kell járni a lépcsőfokokat, meg kell ismerni a karamellezést, a marcipánt, az airbrush-t, a cukorvirág készítést,a figurakészítést. Nem beszélve az alapvető anyagismeretről, a biztos és bevált piskóta és töltelékreceptekről.
    Szerencsére a tortázás egy olyan kreatív elfoglaltság, amiben a végtelenségig lehet tanulni és fejlődni! :)

    M@rti, nagyon szeretem a blogodat, a tortáidat! Nagyon megörültem, amikor a szépséges és nagyon-nagyon finom muffinok receptjén megláttam a blogod címét és sikerült beazonosítani téged! :)

    marizs57, valóban élmény volt! Lesz Szegeden is bemutató, figyelni kell Kricky blogját! :)

    Lexana, igen, már régen hallottam felőled (de láttam a sok-sok tortádat, jó kis kihívásokat vállaltál - sikerrel!)
    Biztosan fogsz látni a saját szemeddel is ilyen fantasztikus dolgokat! Egyébként Kricky, Vilmos, Némó és Lenke is tartanak majd tanfolyamokat, így akár te magad is tudsz ilyeneket készíteni! :)

    VálaszTörlés
  10. Biztos nagy élmény lehetett ez a bemutató, ilyenkor mindig annyira bánt vagy bosszant, hogy olyna messze lakom tőletek, így sajnos nem lesz alkalmam résztvenni valamelyiken is, de nektek köszönhetően egy kis ízelítőt mi is kapunk , akik oly messze vagyunk,és ezért hálás köszönet!

    VálaszTörlés
  11. Szia Gabi!
    Régóta "szemmel tartalak" téged, Andit és Esztert is. :-) Örömmel és irigykedve olvastam a beszámolóitokat. Remélem Szegedre eljutok és megismerhetlek benneteket. Addig csak figyelek, tanulok és, ha lehet néha kérdezek.
    Üdv: Magdi Makó-Igásról

    VálaszTörlés
  12. Gabi, most mondta vki, hogy az én nevemtől is M@rti oldalára lehet jutni :)

    VálaszTörlés
  13. Angi Angéla - valóban élmény volt a bemutató. Ha kimaradok belőle, akkor az engem is nagyon bántott volna. A te közeledben nincs több tortázós, akit érdekelnének ezek a dolgok? Gondolkodtatok már azon, hogy egy kis csapatot összehozni? Mert akkor kisebb költséggel és egy jó kis társasággal akár Szegedre is jöhetnétek. (Tudom, hogy hosszú út... csak egy ötlet)

    Magdi, szerencsére Makó itt van közel, biztosan lesz alkalmunk találkozni! Addig is nyugodtan kérdezz, ha tudok, akkor nagyon szívesen válaszolok!

    tortcake, megnéztem és javítottam, köszönöm, hogy jelezted! :)

    VálaszTörlés