2011. május 1., vasárnap

Homoktorta sütés nélkül - édes emlékek

Legutóbb kedves barátainkhoz voltunk hivatalosak, lakásnéző buliba. Mi más lenne ez, mint nagyszerű alkalom egy tortához? Most sem időm, sem kedvem nem volt a számomra megszokott bevonatos tortához. Másrészről pedig már jó ideje vártam az alkalmat, hogy elkészítsem A HOMOKTORTÁT.
A blogomat is homoktortának kereszteltem el, konkrétan erről a (sütés nélküli) édességről. Röviden, pár mondatban: néhány évvel ezelőtt, egy kellemes nyári estén, egy jól sikerült lánybúcsúra az egyik csajszi homoktortát hozott. Akkor és ott csak egyetlen falat erejéig kóstoltam, de nagyon mély nyomokat hagyott bennem! Nagyon-nagyon ízlett!




Amikor tervezgettem az írást és nevet választottam a blogomnak, akkor több érv is emellett szólt. Szeretem a többszörös összefüggéseket, a szójátékokat és egyébként is, a szavak finomságát és hangulatát. Emiatt szeretek írni és olvasni is. Bár néha a fanyar szóvicceimmel és szófacsarásommal sokak agyára megyek. Hiába, én csak egy "flúgos szőke" vagyok! :)
Szóval miért HOMOKTORTA? Az Alföldön lakom, konkrétan a homokhátság egy csöndes falujában. Aki járt már erre tudja, mennyire jellemző itt a homok. Ide születtem, fontos és meghatározó élmények fűznek ehhez a vidékhez.
A másik ok pedig a játék! Hát ki ne sütött volna óvodás korában tortát a homokozóban? Igen, mekkora élvezet ott szitálgatni, merni a homokot, kanalazni a formába és "megsütni" azt. Végül szépen kiborítani és jól meghinteni "porcukorral"! Nekem a konyhában, tortázással eltöltött idő mind-mind ekkora élvezet és szórakozás. Úgy belemerülök, akár egy kislány a játékba.
Igen, úgy ahogy van, nekem nagyon találónak tűnt a Homoktorta blogcím. Nem volt más hátra, mint életemben először elkészíteni az én homoktortámat!
 Igen, a homoktorta receptek 99 százaléka nem ezt a verziót írja le, de nem is én lennék, ha beálltam volna a sorba! Szóval ez egy nagyon krémes, sütés nélkül elkészíthető torta. Vaníliás, kókuszos és én dió helyett mandulával készítettem (a dióra allergiás az egyik vendég).
A recept Eve and Apple-től származik, innen. Én kapásból háromszoros adaggal készítettem el, ebből lett egy 24 centis normál torta, meg egy minike itthonra. A megérzéseim ellenére pontosan követtem a receptet, pedig annyira sokallottam a vajat bele. Hát tényleg egészen tömény édesség született, fogyasztás előtt mindenképpen érdemes hagyni szobahőmérsékleten, úgy egészen krémessé válik.
Egyébként való igaz, hogy szépen szeletelhető - többek állítása szerint finom is volt :)
Legközelebb a vaj mennyiségének maximum háromnegyedét fogom beletenni, kipróbálom, hátha úgy jobban nekem való lesz az íze és az állaga.

Homoktorta sütés nélkül (24 cm tortakarikához)
Hozzávalók:
  • 1 liter tej
  • 4 vaníliás puding
  • 10 evőkanál cukor
  • 50 dkg vaj (eredetileg ennyi, de érdemes azért kicsit lecsökkenteni a mennyiségét - majd kipróbálom és javítom a receptet)
  • 20 dkg darált háztartási keksz
  • 2 zacskó/2 dkg vaníliás cukor
  • 20 dkg kókuzszreszelék
  • 20 dkg darált mandula (ez lehet dió, vagy akár mogyoró is)
  • 4 dl habtejszín
A 4 pudingot a cukorral megfőzzük 1 liter tejben. Amikor a puding kihűlt, akkor mixerrel hozzákeverjük a szobahőmérsékletű vajat - egyenletes masszává keverjük. Elosztjuk három egyenlő részre, az egyikbe kerül a darált keksz és a vaníliás cukor, a másodikba a kókuszreszelék, az utolsóba pedig a darált mandula. Én előtte meg is pirítottam a mandulát, mert ez semeddig sem tart, viszont az íze nekem sokkal jobban bejön így.
A tortakarikába először a kekszes masszát simítjuk bele, utána a kókuszos következik, majd pedig a diós.Beirányítjuk a hűtőbe. Utána értelemszerűen a tejszínt habbár verjük és tetszés szerint bevonjuk.
Mielőtt ettük, hagytuk megpuhulni a tortát (nem volt hűtőben), így a vajassága is inkább krémes lágyságba fordult át.
A dekorálásra habfelveréssel együtt 3 percem volt, így most ne arra tessék figyelni!
Két pillangót biggyesztettem a közepére, a most összeköltöző fiatal pár jelképéül! Ildi és Ati, további minden jót Nektek és jó vacsora közbeni tévézést!

5 megjegyzés:

  1. Nagyon szép lett a névadót:)
    Valóban a vaj soknak tűnik nekem is...dehát ez ízlés dolga.
    Nagyon megható volt a bejegyzésed, 2x is elolvastam.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! Olyan jó ezt hallani, vagyis olvasni! :)
    A receptet meg kipróbálom kevesebb vajjal, meg... meg egy kicsit másképpen!

    VálaszTörlés
  3. Nekem is nagyon tetszik a névadós történet, jó, hogy ilyen személyessé tetted! :) A torta pedig nagyon guszta, ügyes vagy!

    VálaszTörlés
  4. Pixie!
    Örülök, hogy hozhattam egy történetet és sikerült megtalálnom a helyét, idejét és módját annak, hogy igazán át tudjam adni a lényegét!
    Olyan nagyon örülök ám most! :)

    VálaszTörlés
  5. Ezt a bejegyzésedet most olvastam, és olvastam el megint. :) Dupláztam, ahogyan a sütiből is biztosan ezt tenném. :D Remek sztori, fincsi sütivel, minden megvan! :))

    VálaszTörlés