2011. április 10., vasárnap

Smiley torta, a vodkától vidám

Szerencsésnek érzem magam, mert azon túl, hogy népes és összetartó a rokoni körünk, még egy jó kis haveri társaságunk is van. Ezzel a baráti körrel néha zajos szombat estéket csapunk, sütögetünk, iszogatunk, nagyon jól szórakozunk. Szombaton az egyik fiatalembernek ünnepeltük meg a születésnapját.
A születésnapok számomra mindig különösen fontosak, nem csak a torták miatt. Egészen kicsi gyerekkorom óta mindig nagyon vártam a saját születésnapomat is, sokkal jobban, mint a karácsonyt, vagy bármelyik ünnepet. A tortakészítési mániám is részben ebből fakad. Szóval most egy kicsit kérettem magam a tortakészítés terén - de természetesen konkrét és kiforrott ötletem volt arra vonatkozóan, hogy végül milyen is legyen az aktuális mű.



A hétvégén ez volt a negyedik tortám, eddig kettő volt a maximum - egy kicsit aggódtam is, hogy mindegyikkel elkészüljek. Mivel csak pár órám volt ezt a tortát betölteni és bevonni, így mindenképpen valami egyszerűen kivitelezhetőt akartam. Tomi, az ünnepelt facebook oldalán az aktuális profil képe egy szmájli - egyébként jellemző még, hogy a vigyorgó fej alatt apró betűkkel megbújik még az is, hogy "utállak." No, ez elég egyszerű és elég jellemző és elég vicces is. Többeknek is tetszett az ötlet, így már csak meg kellett valósítani.
Arra gondoltam, ha lúd akkor legyen kövér, az ünnepelt aktuális favorit koktélját, a vodka-narancsot képzeltem el tölteléknek. Citrusos-narancsos ízek jelennek meg minden sor töltelékben, alul narancsos-csokoládé, utána egy réteg citromos túrókrém, amin zselésített vodka-narancs csücsült. Le is fotóztam, mert annyira gusztusosnak találtam már így is.



A bevonat miatt még a zselére került egy réteg piskóta és az egész tortát citromos vajkrémmel kentem meg. Erre jött a K2 massza, meg a pöttyök és a csík :) .
Természetesen barátok között elvárás, hogy finoman elhelyezzünk egy kis szurkálódást is - így a torta oldalán, csak úgy slusszpoénként diszkréten megjelent az "utállak." is!



Az ünnepelt örült, vagy huszonnyolcféleképpen pózolt a tortájával. Aztán mindenféle lacafaca nélkül felvágta a tortát. Ha sütök, vagy főzök, akkor mindig az a vágyam, hogy jó ízzel egyék meg, amit készítettem. De tegnap minden elképzelésemet felülmúlta az, ahogyan az összes megkezdett szelet torta elfogyott - sőt sokan még azt a tömény bevonómasszát is legyűrték. Bevallom hősiesen, hogy nagyon szépen mutat ez a bevonó, de ha lehet, akkor én inkább a torta beltartalmára voksolok. De az én barátaim, ezek a végtelenül imádnivalóak, ők képesek voltak még azt is megenni. Sőt most is kapom a lájkokat a facebook-on.
Igen, ez nekem nagyon jó érzés. Csakúgy, mint minden visszajelzés amit látok, hallok!

P.S.: Tomi, a szülinaposunk megjegyezte, hogy szeretne híressé válni a blogomon (azért még elbírja a világháló az oldalletöltéseim számát, sőt!) Így mellékelek egy képet róla és a tortácskáról.
Tomi, még egyszer boldog születésnapot!


 

4 megjegyzés:

  1. Húúúú de jóóóó! Ez a zselésítés nem is jutott eszembe... Érződött benne az alkohol??? Tyűűűű... kérem szépen a receptet. Ezt én is szívesen kipróbálnám!!! :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon ötletes, tetszik!
    Isten éltesse az ünnepeltet!

    VálaszTörlés